Szórakozásból vásárolunk
Többen vásárolnak szórakozásból, mint szükségleteik kielégítésére - derül ki az ACNielsen kutatásából. Ruhát kötelességből, élelmiszert megnyugtatásul vesznek.
Majdnem minden harmadik felnőtt havonta legalább egyszer megy vásárolni szórakozásból vagy csak azért, hogy csináljon valamit, amikor pedig tulajdonképpen nincs szüksége semmire. Többek között ezt állapítja meg az ACNielsen piackutató vállalat internet-használók körében végzett felmérése. Ugyanakkor a megkérdezettek 43 százaléka csak akkor megy boltba, ha valóban be kell szereznie valamit. Lengyelországban magasabb az idejüket vásárlással elütők aránya, Csehországban alacsonyabb, míg Ausztriában nagyjából hasonló.
Ruhaneműk vásárlását szükséges kötelességnek tartja tíz magyar közül négy. Majdnem ugyanekkora azok aránya, akikre megnyugtató, pozitív hatást gyakorol a ruha vagy cipő beszerzése. Mindössze 2 százalék mondja azt, hogy kedvenc időtöltése a ruhavétel, amit viszont 6 százalék kifejezetten utál.
Az élelmiszervásárlást megnyugtatónak, pozitívnak tartja a válaszadók 38, szükséges kötelezettségnek pedig 36 százaléka. Kedvenc időtöltései közé sorolja 4 százalék, míg 2 százalék élelmiszerboltba sem szeret menni. Érdekes, hogy mind a ruhanemű, mind az ennivaló beszerzését a magyarhoz képest több cseh, lengyel és osztrák tartja kedvenc időtöltésének. Viszont kevesebben éreznek megnyugvást a három ország fogyasztói blúz és szoknya, nadrág és ing vagy étel-ital vásárlásánál. Kimagasló, 70 százalékos Ausztriában azok aránya, akik az élelmiszer megvételéhez érzelmileg úgy viszonyulnak, hogy az számukra szükséges kötelesség.
Az ACNielsen piackutatói öt földrész 42 országában kérdeztek meg internet-használókat a vásárlással kapcsolatos érzelmeikről. A válaszok alapján a csehek a tudatos vásárlás Európa-rekorderei, ugyanis saját elmondásuk szerint 50 százalékuk soha sem megy cél nélkül, puszta időtöltésből vásárolni. Utánuk következnek az osztrákok 44, majd a magyarok 44, portugálok 42 és az olaszok 41 százalékkal.
A másik oldalon a németek vezetik a listát: nagy többségük (81 százalék) megy kisebb-nagyobb rendszerességgel, szórakozásból vásárolni. Őket követik a finnek 79, majd az olaszok 76, a belgák és a hollandok 75-75 százalékkal.Ha összehasonlítjuk a ruházati cikk és az élelmiszer vásárlásának megítélését, akkor azt látjuk, hogy utóbbi több embernek okoz kifejezetten örömet. Ugyanakkor a ruhafélék megvétele inkább gyakorol megnyugtató, pozitív hatást.
Egész Európát tekintve: „utál” ruhaneműt beszerezni a britek és hollandok 11-11, valamint a belgák 10 százaléka. Ezek Európában a legmagasabb arányok. Kedvenc időtöltése viszont a ruhavásárlás a csehek 16, olaszok 14, németek és spanyolok 13-13 százaléka számára.
Élelmiszert Európában legnagyobb arányban a csehek (22 százalék), lengyelek (16), svájciak (12) és németek (10) szeretnek vásárolni. Viszont a németek vezetik azok listáját is, mivel 7 százalékuk utál élelmiszert beszerezni. Őket a britek és írek követik, 6-6 százalékkal.A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.