2006. február. 21. 13:45 hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. február. 21. 13:46 Gazdaság

A lakásmaffia felszámolása: lesz-e valaha ingatlankamara?

Több mint három év telt az ingatlankamara létrehozásának felvetése óta. Ez idő alatt pro és kontra hangzottak el érvek úgy mellette, mint ellene. Az új szervezet –amely a szakmai érdekvédelem mellett segítené a szakma tisztulását, és hatékony eszköze lehetne a lakásmaffia elleni harcnak is – egyelőre nem kapott zöld utat kormányzati oldalról, ráadásul a szakma egy része sem támogatja.

Immár jó három esztendeje, hogy a Magyar Ingatlan Fórum ülésén 13 ingatlanszakmai szövetség és három tanácskozási joggal rendelkező tag képviselője döntött a Magyar Ingatlankamara létrehozásáról, és aláírta alapító dokumentumait. A lépést Sztranyák József, a Magyar Ingatlan Tanács (MIT) elnöke kiemelt fontosságúnak tartja a szakma életében. Úgy értékeli: először fogalmazódott meg az a közös szándék és akarat, miszerint szükség van egy olyan szervezetre, amely teljes körűen szabályozni tudja az ingatlanszakma ágazatainak működését, ezek szakmai, képzési és etikai vonatkozásait, feltételeit. Akkor a résztvevők olyan, egyéni tagságon alapuló, törvényes alapokon nyugvó, egységes szakmai kamara létrehozása mellett tették le a voksukat, amely nemcsak a szakma, de az „ingatlanos” szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfelek védelmét is szolgálja.

Tisztuló szándékkal
A kamara alapító dokumentumait aláírók ennek szellemében fogadták el az alapszabályt és az ingatlanszakmai és etikai kódexet. Ezek szabályoznák a tagokkal szemben támasztandó szakmai és személyi kritériumokat, követelményeket, és nem utolsósorban a szakmai működés egységes normatíváit, szabályrendszerét, amelyek alapján meghatároznák: kik foglalkozhatnak ingatlanközvetítéssel, forgalmazással vagy –értékbecsléssel - hangsúlyozza Sztranyák József.

Ezen túl természetesen az ingatlankamara felelősséget vállalna tagjaiért, és olyan, korszerű, a fejlett uniós országokra jellemző felelősségbiztosító rendszert dolgozna ki, amely lehetőséget adna az esetleges ügyfelet ért anyagi károk orvoslására is. Ez utóbbi, lévén azóta Magyarország  uniós tagország, különösen fontos, mint ahogy a lakásmaffia háttérbe szorítása, valamint a „piactisztulást” elősegítendő, az ingatlanpiacon működő, megfelelő felkészültséggel nem rendelkező társaságok kizárásának lehetősége is.

A kilencvenes évek eleje óta nagy ívű fejlődésen átment hazai ingatlanszakma – amely évente a jelentős értékű ingatlanvagyont „mozgat meg” – napjainkban meghatározó feladatot lát el az ország gazdasági életében, s ez a tevékenység az elkövetkező években még inkább előtérbe kerül. Az elnök szerint ez is indokolja, hogy szükség van a kamara mielőbbi létrehozására. 

Törvény nélkül nem megy
Bár az ingatlankamara gondolatát három éve több ingatlanszövetség és szervezet támogatta, a kezdeményezésnek a szakmán belül is számos ellenzője akadt. Volt szakember, aki már az ingatlankamarai név helyességét is vitatta, és volt olyan, aki a kötelező tagságot találta diszkriminatívnak. Megint mások úgy látták: az új kamara elindíthat egyfajta „kamarasítási” folyamatot, vagyis más szakmáknál is igény támadhat hasonló szervezet megalakítására. Ez pedig úgymond, megkérdőjelezhetné az egész gazdasági kamarai rendszer létjogosultságát.

Hogy ezek a vélemények milyen súllyal estek latba az egyes parlamenti albizottságok kamara melletti vagy elleni döntésében, az a végeredmény alapján sejthető. Miközben ugyanis a parlament a kereskedelmi törvény módosításával – mintegy megerősítendő – a korábbinál több jogosítványt adott a kereskedelmi és iparkamaráknak, a lakásügyi albizottság által úgynevezett foglalkoztatási kamarai jelleggel beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatban a kormányzat és a törvényhozás is úgy foglalt állást: nem látja lehetőségét újabb szakmai kamara létrehozásának.

Más irányok, régi célok (Oldaltörés)


Ez a döntés késztette - a tervezett ingatlankamarai alapdokumentumokat annak idején aláíró - szövetséget arra, hogy 2005-ben együttműködési megállapodást kössön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ingatlangazdálkodói Szekciójával - mondta Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) főtitkára.

A megállapodás lényege, hogy a két szervezet együttműködik minden, az ingatlanszakmát érintő jogszabály kidolgozásában, valamint etikai és egyéb problémák megoldásában.
 
S hogy létrejöhet-e az elkövetkező években az ingatlankamara? Sztranyák József, a 2005. áprilisában megalakult Magyar Ingatlan Tanács (MIT) - amelyet a korábbi Ingatlanfórum szakmailag egységesen gondolkodó társadalmi szervezetei alkotnak – elnöke úgy látja, az egész szakmának érdeke a kamara létrehozása. Ezért az új tanács például az ingatlanközvetítői szakképzés, valamint az ingatlanok forgalmi értékbecslésére vonatkozó jogszabályok módosítása, szigorítása  mellett felvette céljai közé az egyéni tagságon alapuló autonóm, hivatásrendi, szakmai kamara létrehozásának elősegítését.

Tervezett kamarai célok

- A szakmai tevékenység szabályozásához, a jogosítványok elbíráláshoz és kiadásához, valamint a jogszerűen végzett tevékenység ellenőrzéséhez szükséges jogosítványok fokozatos átvétele az államigazgatási szervezetektől (az ezek elvégzéséhez szükséges forrásokat a költségvetés a kamara rendelkezésére bocsátja);

- A kamara érvényesíti tagjai (ingatlanközvetítők, ingatlanforgalmazás, ingatlanfejlesztők, ingatlanértékelők, értékbecslők, ingatlankezelők, -gazdálkodók, társasházkezelők, városmenedzselők, facility management stb.) érdekeit az ingatlanos tevékenység szabályozásában, a teljes tevékenységi folyamat ellenőrzésében és a megfelelő díjazás ellenében végzett munkafeltételek javításában;

- A hazai és nemzetközi versenyben védi és érvényesíti tagjainak érdekeit;

- A magyar ingatlanosok reprezentatív szakmai önigazgatási szervezeteként működve, távlatilag minden ingatlanos képviseletét céljának tekinti;

- Érdekvédelmi és kommunikációs tevékenységével megteremti, megszilárdítja, majd helyreállítja a magyar ingatlanosok szakmai, társadalmi elismertségét;

- A fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban törekszik arra, hogy a szakmai fejlődéssel kapcsolatos közgondolkodás alakítója és megkerülhetetlen véleményformálója legyen;

- Elősegíti az egyetemi és főiskolai oktatási program és a gyakorlati foglalkoztatási igények összhangját;

- Következetes eljárási rendjével megfelelő jogi és szakmai környezetet teremt a törvényes működésbe vetett bizalom helyreállításához és erősödéséhez.

Forrás: MIT


 







































Tartalmi partnerünk a BookmarkMedia

zöldhasú
Hirdetés