A mezőgazdasági miniszterek novemberi döntését a képviselők nagy része elfogadhatatlannak tartja: a magyar Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) például a vitában kiábrándítónak nevezte a megállapodást, míg Tabajdi Csaba (MSZP) brutálisnak minősítette a tervezett reformot. A képviselők a tagországi javaslatnál jobban támogatnák a termelőket, szigorúbban szabályoznák az importot, és támogatnák, hogy a cukortermelést bioetanol előállítására használják fel. Mivel azonban az ügyben a parlamentnek csak konzultációs joga van, a képviselőtestület érdekérvényesítő képessége ezen a területen meglehetősen korlátozott.

Az EP szigorúbban ellenőrizné a cukorimportot is. Az uniós támogatási rendszerrel történő visszaélések elkerülése végett a képviselők csak az exportáló éves termelése és fogyasztása különbségének megfelelő mennyiségű cukor behozatalát engedélyeznék a legkevésbé fejlett országokból. A parlament a jelentés szerint felhatalmazná az Európai Bizottságot: ha egy ország exportja egyik évről a másikra jelentősen megugrana, függessze fel a behozatalt. 

Glattfelder Béla a vitában úgy vélte, az Európai Parlamentben a cukorrépa-termelő gazdák szempontjából már eddig is sokkal többet sikerült elérni, mint a miniszterek tavaly novemberi tanácsülésén. Emlékeztetett arra, hogy a jelentés a cukorimporttal szemben hatékonyabb védelmet és a termelők közel 100 százalékos kompenzációját javasolja. Különösen fontosnak tartja, hogy a cukorágazat átalakítását támogató alapból a répatermelők a tervezett 10 százalék helyett legalább 50 százalékban részesüljenek. "Rendkívül értelmetlen és igazságtalan" rendszernek nevezte, "amelyben az Európai Unió termelőit kvóták közé szorítjuk, ugyanakkor az importőrök korlátozás nélkül szállíthatnak az unió piacaira".

Tabajdi Csaba kijelentette: a tanács döntése "brutális az európai, így a magyar cukoripar számára, ezért nem fogadható el". Szerinte így "tizenöt év múlva csak két uniós tagállamban lesz cukortermelés: Franciaországban és Németországban". Az öt magyar cukorgyár mind külföldi tulajdonban van, akik úgy dönthetnek, hogy termelésüket saját országukban koncentrálják - emelte ki Tabajdi. Hozzátette, "ez veszélyt jelent egy gazdaságilag európai átlagon termelő ország számára, mint Magyarország is". A mérsékeltebb árcsökkentés, az említett feltételekkel együtt a középmezőnyben lévőknek, így Magyarországnak is több esélyt adna, hogy a cukorrépa-termelés és a cukoripar túlélje a reformot - vélte.