Pert indít a főváros a csepeli ingatlaneladások miatt
Bírósági úton kívánja semmisnek nyilváníttatni a fővárosi önkormányzat a csepeli önkormányzat több mint 11 milliárd forintos szigetcsúcsi ingatlaneladását - foglalt állást a Főpolgármesteri Kabinet.
A városvezetés határozata alapján a Fővárosi Közgyűlés decemberi ülése elé kerül ez a kérdés - hangsúlyozta Bőhm András SZDSZ-frakcióvezető. A hivatali szakértők álláspontjának ismeretében a városvezetés nem kívánt véleményt nyilvánítani a fővárost megillető elővásárlási jogról.
Bőhm András szerint semmis szerződés alapján nem lehet dönteni az elővásárlási jogról. A kabinet szerint pedig semmis a csepeli önkormányzat telekeladási szerződése.
A városvezetés elé került előterjesztésben a csepeli önkormányzat tudatja: december 15-ig nyilváníthat véleményt a fővárosi önkormányzat arról, hogy elővásárlási jogával élve, megveszi-e a kerület által eladott négy ingatlant.
A főpolgármesteri hivatal közlekedési, valamint környezetvédelmi ügyosztálya szakmailag indokoltnak tartotta az elővásárlást. E területeken ugyanis a főváros közparkot kíván kialakítani, illetve közutat építene a tervbe vett Duna-hídhoz.
A költségvetési ügyosztály szerint csak hitelből tudná megvenni a főváros e telkeket, ha elővásárlással élne. Az adott adósságállománya mellett azonban nem javasolnak további hitelfelvételt.
A főépítészi iroda etikailag és jogilag vitatja a kerületi ingatlaneladásokat. Hangsúlyozzák, hogy az eladott területeken tervezett parkosításhoz és közútépítéshez elengedhetetlenül szükség van az ingatlanok fővárosi tulajdonjogára. Nem tartják elegendőnek azt a kerületi érvelést, hogy ingyen átadják a fővárosnak ezeket az ingatlanokat. Schneller István főépítész, aki a peres utat szorgalmazta előterjesztésében, úgy érvelt, ha csupán átvennék az ingatlanokat, akkor a fejlesztő "letudottnak érezhetné azt a fejlesztési szükségletet, amit a terület infrastrukturális hálózatához kellene teljesítenie".
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.