Egyre több távol-keleti bolt

Az egyes üzlettípusok piaci részesedésében nem következett be drámai változás, továbbra is – bár lassuló ütemben – nő a távol-keleti boltok jelentősége. Fontos megemlíteni, hogy a távol-keleti boltok előretörése 2005. első félévében nem veszélyeztette a ruházati szaküzletek – butikok, szaküzletek és márkaboltok – piacrészét, ami az összforgalomból 31 százalékról 33 százalékra nőtt. Ezzel szemben viszont csökkent az utcai árusok és piacok jelentősége. Ez utóbbi csatorna ugyanis mintegy 2 százalékpontos visszaesést könyvelhetett el, miután a teljes piac forgalmi értékéből 18 százalék helyett már csak 16 százalékot képvisel. A távol-keleti üzletek – a teljes piac bővülése mellett – egy százalékponttal nőttek, és a tavalyi 14 százalékos részesedés után idén már a magyar ruházati piac 15 százalékát teszik ki. Nem változott a vizsgált időszakban a cipőboltok, sportboltok és hipermarketek teljes ruházati piaci részesedése.

Az idei évben számtalanszor értesülhettünk újabb és újabb ruházati vállalkozások hazai üzletnyitásáról, terjeszkedéséről. Az egyre növekvő kínálatra pedig a számok tanúsága szerint igény van a vásárlók körében.

Az idei év első hat hónapjában 2004 első félévéhez képest 5 százalékkal nőtt a hazai ruházati kereskedelem forgalmi értéke, és a forgalmazott áruk mennyiségét tekintve még nagyobb, 8 százalékos bővülés volt mérhető.

A forgalmi adatok tanúsága szerint tehát az idei év első etapjában a 2004. évi 104 millió eladott darabhoz képest 112 milliót értékesítettek. Ebből a legtöbb áru továbbra is az alsóruházati szegmensben talált gazdára, mely teljes szegmens a piacból mintegy 49 százalékos részesedést hasít ki.

Ugyanakkor e szegmens a forgalmazott értéket tekintve a piacnak mindössze 14 százalékát mondhatja magáénak idén, mely arány tavalyhoz képest 1 százalékponttal nagyobb.

A felsőruházati termékek mennyiségi aránya 32-ről 33 százalékra nőtt az összes eladott terméken belül, az értékesítésből származó bevétel-részesedés azonban a teljes piacból 52-ről 51 százalékra csökkent.

A cipőpiac is változott a vizsgált időszakban, bár az eladott termékek mennyisége tekintetében negatív előjellel: a mennyiségi értékesítés ugyanis 2004. első félévében mért 12 százalékos részesedésről 10 százalékra csökkent az idei év első hat hónapjában.

Érdekes tény azonban, hogy a cipőkereskedelem értékforgalmi részaránya a teljes piac bővülése mellett változatlanul 27 százalékot tesz ki. A mennyiségi forgalom csökkenése és a szegmens stagnáló értékrészesedése a teljes piacból arra enged következtetni, hogy a vásárlók ezen a téren egyre inkább a nagyobb értéket képviselő, feltételezhetően jobb minőségű árut választják.

Csökkent ezzel egyidejűleg az eladott gyermekruha-mennyiség 1 százalékponttal, és 2 százalékról 3 százalékra emelkedett az értékesített kiegészítők aránya. Nőtt a sportruházati cikkek eladásából származó bevétel is.