Sötét képet fest az MNB
A magyar gazdaságot "hosszabb távon nem fenntartható egyensúlytalanság" jellemzi - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Jelentés a pénzügyi stabilitásról című tanulmányában.
A szöveg szerint a gazdaság sérülékenységének oka elsősorban az elmúlt években tartósan fennálló magas államháztartási hiány, illetve hogy a fiskális politika jelentős mértékben letért a konvergencia-programban vállalt pályáról.
A sérülékenység fő forrása az ikerdeficit. Annak ellenére, hogy a háztartások az idei első félévben növelték megtakarításaikat, az államháztartás finanszírozási igénye tovább növekedett - állapítja meg az MNB.
Az államháztartás és a háztartási szektor együttes finanszírozási igénye az elmúlt időszakban 7-8 százalékos GDP-arányos szinten ingadozott. A kormány által kitűzött célok nem valósultak meg, a költségvetési deficit meghaladta a
konvergencia-programban foglaltakat és 2005-ben még a kormányzati terv szerint is elérheti a GDP 7,4 százalékát.
Az euró 2010-es bevezetéséhez az MNB szerint szükséges, hogy a költségvetés deficitje 2008-ra a GDP 3,4-3,6 százaléka alá csökkenjen, a nyugdíjreform miatti kiesés pontos értékétől függően.
A kormány tervezett, bejelentett intézkedései több évre előre számottevően rontják a költségvetés pozícióját - áll a jelentésben. A költségvetési deficit - ma még kétséges - csökkenése ugyanis csak látszólagos, módszertani-elszámolási okok miatt valósul meg, a valós külső finanszírozási igény nem csökken.
A költségvetési tervezetben felvázolt fiskális pálya alapján jelentősen nőtt annak a kockázata, hogy a második bejelentett euró bevezetési céldátum sem lesz tartható, a céldátum kitolódása pedig a hosszú lejáratú forintbefektetésektől elvárt kockázati felár emelkedésével, valamint a forint gyengülésével jár majd együtt, ami jelentősen visszavetheti a gazdasági növekedését és versenyhátrányt eredményezhet az eurózónába korábban belépő régiós országokkal szemben - szögezi le a jelentés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.