2005. szeptember. 27. 18:17 MTI Utolsó frissítés: 2005. szeptember. 27. 18:07 Gazdaság

Változik a béren kívüli juttatások szabályozása

A munkáltató 2006-ban a bér 15 százalékát, maximum évi 500 ezer forintot adhat béren kívüli juttatás címén adómentesen dolgozójának, ha ennél többet ad, akkor annak szja-vonzata a munkáltatót terheli.

A  béren kívüli juttatás érvényes főszabálya a beterjesztett törvényjavaslat szerint jövő évtől kiegészül a kiskorú gyermekek és a házastárs jogán adható tétellel, ami a bér további 10-10 százaléka, de fejenként legfeljebb évi 72 ezer forint - mondta Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, hozzátéve, hogy a gyerekeknél az iskolakezdési támogatás, vagy az üdülési csekk jöhet szóba.

Egyes juttatások, az étkezési utalvány, a munkába járás költségtérítése nem számít majd be a keretbe. Némileg változna a javaslat szerint jövőre a reprezentációs költségek adómentesen figyelembe vehető mértéke, hiszen miközben továbbra is a bruttó árbevétel maximum fél százaléka számolható el, addig a jelenlegi 10 millió forintos összeg 25 millióra emelkedik - jelezte a PM vezető munkatársa. 

A törvényjavaslat szerint az önkéntes pénztárakba befizetett összeg 30 százalékát ezután nem szja kedvezményként vehetik igénybe az adózók, azt a pénztárnál vezetett egyéni számlán jóváírják, majd támogatás formájában jelenik meg.

A jövő évi szja-törvényjavaslat nyugdíj előtakarékossági számlához tartozó kedvezményt tartalmaz, ahol ugyancsak támogatás formájában jelenik meg az egyéni számlán a kedvezmény.

Az APEH által átutalt összeget - a befektetés 30 százalékát, maximum 100 illetve 130 ezer forintot - értékpapírba, befektetési jegybe vagy állampapírba kell fektetni. "Ezekhez a támogatási összegekhez azonban csak nyugdíjas korban juthat hozzá a megtakarító" - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.