Változik a béren kívüli juttatások szabályozása
A munkáltató 2006-ban a bér 15 százalékát, maximum évi 500 ezer forintot adhat béren kívüli juttatás címén adómentesen dolgozójának, ha ennél többet ad, akkor annak szja-vonzata a munkáltatót terheli.
Egyes juttatások, az étkezési utalvány, a munkába járás költségtérítése nem számít majd be a keretbe. Némileg változna a javaslat szerint jövőre a reprezentációs költségek adómentesen figyelembe vehető mértéke, hiszen miközben továbbra is a bruttó árbevétel maximum fél százaléka számolható el, addig a jelenlegi 10 millió forintos összeg 25 millióra emelkedik - jelezte a PM vezető munkatársa.
A törvényjavaslat szerint az önkéntes pénztárakba befizetett összeg 30 százalékát ezután nem szja kedvezményként vehetik igénybe az adózók, azt a pénztárnál vezetett egyéni számlán jóváírják, majd támogatás formájában jelenik meg.
A jövő évi szja-törvényjavaslat nyugdíj előtakarékossági számlához tartozó kedvezményt tartalmaz, ahol ugyancsak támogatás formájában jelenik meg az egyéni számlán a kedvezmény.
Az APEH által átutalt összeget - a befektetés 30 százalékát, maximum 100 illetve 130 ezer forintot - értékpapírba, befektetési jegybe vagy állampapírba kell fektetni. "Ezekhez a támogatási összegekhez azonban csak nyugdíjas korban juthat hozzá a megtakarító" - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.