2005. augusztus. 19. 10:23 MTI Utolsó frissítés: 2005. augusztus. 19. 10:35 Gazdaság

Ki veheti igénybe az adómentes iskolakezdési támogatást?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény ez év január 1-jétől hatályos módosítása szerint 15 ezer forintról 17 ezer forintra nőtt a munkáltató, illetve a bér kifizetője által adómentesen adható iskolakezdési támogatás összeghatára, és 30 nappal meghosszabbodott az az időszak is, amely alatt ez a juttatás nyújtható.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi szja törvény értelmében a munkáltató, a bér kifizetője a tanévkezdéssel járó terhek enyhítése érdekében természetbeni juttatásként adómentes iskolakezdési támogatást nyújthat dolgozóinak a rögzített feltételek megvalósulása esetén.

Más kifizető - például szakszervezet - csak adófizetési kötelezettség mellett nyújthat ilyen célú támogatást a juttatás formájától függetlenül. A támogatásban a gyermek, tanuló részesülhet családi pótlékra jogosult szülője, vagy a vele közös háztartásban élő házastársa útján.

A tájékoztató alapján gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő gyermeket, tanulónak az általános vagy középiskolában tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni. Az iskolakezdési támogatás adómentességének ugyanakkor nem feltétele, hogy a családi pótlékot ténylegesen is a munkavállaló részére folyósítsák, elegendő, ha arra a törvényi szabályok szerint egyébként jogosult lenne.

Élettársi kapcsolatban élő magánszemély számára a juttatás csak akkor adható adómentesen, ha a vonatkozó szabályok szerint ő maga is jogosult a családi pótlékra, azaz a gyermek közös.

A juttatás akkor adómentes, ha annak a szülő vagy házastársa útján nyújtott mértéke nem haladja meg gyermekenként az évi 17 ezer forintot. A juttatásban a gyermek, tanuló mindkét szülő (vagy a vele közös háztartásban élő házastárs) révén részesülhet akkor is, ha az érintett magánszemélyek azonos munkáltatónál dolgoznak.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.