"Nincs olyan felmérés, amelyből kiderülne, hogy egy átlagos ügyfél mennyit költ a jövedelméből bankszolgáltatásokra Magyarországon" - mondta a HVG kérdésére Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. vezérigazgatója. Szerinte szükség lenne erre, mert ma csak sejtések vannak, és az ügyfelek drágállják a bankok, különösen a számlavezetés költségeit.

A bankok díjemelései nemcsak azért borzolják az ügyfelek idegeit, mert azok az utóbbi években meghaladták az infláció mértékét, hanem azért is, mert közben sorra látnak napvilágot a bankszektor rekordnyereségeiről szóló híradások. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tavalyi harmadik negyedévi jelentése a 2003-as csúcsot is meghaladó eredményt és kiugró jövedelmezőséget vár. 2004 első kilenc hónapjában a szektor átlagos tőkejövedelmezősége 27 százalék fölött volt, ami bő háromszorosa a régi EU-tagállamok bankjai által 2003-ban elért 8,3 százaléknak, és több mint kétszerese az új EU-tagállamok bankjainál mért 10,9 százalékos tőkemegtérülésnek. Más kérdés, hogy az átlagot valószínűleg - csakúgy, mint egy évvel korábban - a jelzálogbankok és az OTP Bank Rt. kimagasló jövedelmezősége húzza fel.

HVG

A bankok által az utóbbi hónapokban végrehajtott díjemeléseket még rosszabb fényben tünteti fel, hogy 2004 októberében egymásra licitálva bizonygatták, nem hárítják át az ügyfelekre az idén és jövőre esedékes, összesen 30 milliárd forintot kitevő banki különadó terhét. A legjelentősebb drágításokat azonban éppen a széles lakossági ügyfélkörrel rendelkező pénzintézetek, elsősorban az OTP Bank Rt., továbbá az Erste Bank Rt. és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. (K&H) hajtotta végre. Az OTP Banknál a HVG kérdésére azt állították, hogy jellemzően évente egy alkalommal, az év elején módosítják a lakosságifolyószámla-vezetéshez kapcsolódó díjtételeket, amelyeket ezúttal is átlagosan az infláció mértékével egyező mértékben emeltek. Az emelés a számlaszolgáltatások széles körét érintette, kezdve a számlavezetés havi díjától az átutalásokon át az automatából való készpénzfelvételig. Az inflációt meghaladó mértékben, 20 százalékkal növelte a bank a fiókban leadott eseti megbízások minimális és maximális díját, és ugyanezek a díjak 10-20 százalék között emelkedtek a banki automatán és az OTPdirekt telefonos rendszeren keresztül feladott átutalások esetében is. Az OTP Bank új tarifái következtében 100 ezer forint felvétele a bank saját automatájából 330 forintba kerül lakossági folyószámláról, de csak 250 forintba, ha kisvállalkozói számláról emelik le. Nem kizárt persze, hogy nem tart sokáig ez az állapot, a vállalkozói díjtételeknél ugyanis a bank utoljára tavaly nyáron végzett "karbantartást". A díjváltozások után az OTP Bank lakosságiszámla-szolgáltatása az egyik legköltségesebb.

Elsősorban a devizaműveleteket drágította a K&H, de magasabb jutalékot számol a bankfiókban felvett készpénz után is. A lakossági és a vállalkozói számlák költségei tavaly a legnagyobb mértékben az Erste Banknál emelkedtek (a vállalkozói számlák havi átalánydíja például háromszorosára nőtt), a készpénzfelvétel költségeit pedig az idén srófolta feljebb. A sokkoló áremelést a pénzintézet azzal indokolta, hogy így tereli ügyfeleit a jóval kedvezőbb díjszabású elektronikus számla felé. A bank szándéka részben teljesült, mert duplájára nőtt a lakossági internetbanki ügyfelek száma, de arányuk még mindig 10 százalék alatt van a folyószámlával rendelkezők körében.

Banktáblák a Kálvin téren © Végel Dániel

A fogyasztóvédők azt kifogásolják, hogy a bankok elemeire bontják a számlaforgalmat, s minden kis műveletért díjat számítanak fel. "Ez olyan, mintha egy mosópor vásárlásakor külön fizettetnék meg velünk a csomagolást, a mosóhatást és a folteltávolítást" - jellemezte Dietz Gusztávné, a Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa a HVG-nek a bankok díjpolitikáját. Megszokott például, hogy egy lakossági számla után a havi átalánydíj mellett külön kell fizetni minden egyes átutalási megbízásért, többnyire még akkor is, ha a bankon belül az egyik számláról kerül a másikra a pénz, s ma már nincs olyan pénzintézet, amelynél a pénztárból ingyen jutnánk készpénzhez, sőt a legborsosabb díjakat éppen a bankók kiadásáért számítják fel. A legnagyobb nyolc kereskedelmi bank közül a Raiffeisen az egyetlen, amely anélkül teszi lehetővé az ingyenes pénzfelvételt ATM-jéből, hogy azt nagyobb összegű számlaegyenleg fenntartásához vagy milliós betét lekötéséhez kötné.

A borsos tarifák ellenére a bankok többnyire csak évi 0-1 százalék kamatot írnak jóvá a számlaegyenleg után. A kondíciós listában esetleg ingyenesként szerepelő számlanyitásnál vagy más részműveletnél is fennáll a veszélye annak, hogy előbb-utóbb ezt is jutalékkal terhelik. Dietzné szerint a fogyasztóvédelem képtelen befolyásolni a díjpolitikát. Nem világos ugyanis, mire épül a bankok árképzési gyakorlata, és hogyan érvényesül az értékarányosság, ezért úgy véli: csak polgári perekkel lehetne megoldást találni. Ma 150 ezer forint számlán tartása csupán kétszeri utalással és kétszeri pénzfelvétellel átlagosan havi 1200 forintba kerül, de a költség többszörösére nő, ha a műveletek is sokszorozódnak.

"Verseny van, mindenki válassza ki a számára legjobb és legjutányosabb szolgáltatást nyújtó bankot, s vigye oda számláját" - reagálnak a díjpolitikát kritizáló fogyasztói véleményekre a bankok. A kényelem azonban nagy úr, a a legtöbb kliens csak hirtelen felindulásból, minőségi panasz esetén (például ha a pénzintézet nem utal, mert kifogyott az ehhez kellő nyomtatvány) szánja rá magát a bankváltásra, melynek során a magas ár csak harmadik indok a sorban.

Sokan azért nem cserélnek bankot, mert havi néhány száz, de akár ezer forintért sem vállalják azt a tortúrát, amivel egy számla megszüntetése, a közüzemidíj-beszedés és a többi állandó átutalási megbízás átterelése jár. A körülményes bankváltás miatt a versenyhatások sem érvényesülnek maradéktalanul. Más lenne a helyzet, ha a számlaszámot ugyanúgy lehetne hordozni, mint például a mobilszámot. "Ezt, a számlaszámban kódolt információk, így például a bankra utaló számok miatt, nem lehet megoldani, de arra már van példa, hogy 13 hónapig átirányítják a korábbi számla forgalmát az újonnan nyitottra" - mondta a HVG felvetésére Legeza Péter, a Giro Rt. vezérigazgatója. A Hollandiában működő rendszer hazai bevezetése - becslése szerint - több százmillió forintba kerülne, tehát először azt kellene megvizsgálni, hogy a ráfordítás arányban áll-e a megoldás hasznosságával.

PAPP EMÍLIA