Megugrott a biztosítók kárrendezési költsége
A magyarországi biztosító társaságok 2004-ben összesen 174,74 milliárd forint költséggel dolgoztak, az összeg 7,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 163,1 milliárd forintot. Leginkább a kárrendezési kiadások növekedtek - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Kárrendezésre a 2003. évi 13,1 milliárd forint helyett 14,48 milliárd forintot kellett kifizetniük a biztosítóknak. Az igazgatási költségek több, mint 7 százalékkal, az egy évvel korábbi 57,84 milliárdról 62,35 milliárd forint, a szakemberek szerint amúgy is túl magas szerzési költségek azonban "csupán" 6
százalékkal, a 2003-as 92,15 milliárd forintról 97,89 milliárd forintra emelkedtek.
A biztosítók költségei összességében ugyanakkora mértékben növekedtek tavaly, mint a díjbevételek - az utóbbi a 2003-ban befolyt 558,58 milliárdról 598,51 milliárd forintra nőtt 2004-ben -, de a költségek így is elérik a díjbevételek közel 30 százalékát.
A társaságok 2004-ben 311,85 milliárd forintot fizettek ki károkra, 13 százalékkal nagyobb összeget, mint a 2003-as 273,54 milliárd forint. 2003-ban az 558,85 milliárdos díjbevétel 49 százalékával volt azonos a kárként kifizetett összeg, 2004-ben a kártérítésként kifizetett 598,51 milliárd forint több, mint 52
százalékát tette ki az 598,51 milliárd forintos befolyt díjnak.
Életbiztosítási szolgáltatásként a biztosítók 2004-ben közel 20 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek ki, összesen 117,44 milliárd forintot. A jelentős növekedés mögött a lejáró életbiztosítási szerződések miatti kifizetések állnak.
A nem életbiztosítási szerződések káraira tavaly kifizetett 194,41 milliárd forint több, mint 14 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi 182,17 milliárdot. A legnagyobb mértékben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kifizetett kártérítés összege nőtt: a 2004-es 90,5 milliárd forintos összeg 15 milliárd forinttal volt több, mint az egy évvel korábbi 75,5 milliárd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.