© HVG

Lassan három éve vár tetemes összegű biztosítói kártérítésekre Antallfy Zoltán Rex özvegye. Antallfy 2000 júliusa és novembere között hat, nagy összegű élet-, baleset- és utazási biztosítást kötött, együttesen 252 millió forint értékben. 2001. szeptember 26-án a görögországi Tolo település melletti tengeröbölben szörfdeszkája felborult, és ő eltűnt a habokban. Holttestét azóta sem találták meg, s a görög hatóságok fél évig tartó vizsgálat - tanúkihallgatások, áramlástani és szörfszakértői vélemények bekérése - után ügyészi javaslatra lezárták a nyomozást. A biztosító részvénytársaságok közül az Allianz Hungáriának, az Unionnak és az Uniqának 60-60 millió, az ING Biztosító Rt.-nek 40 millió, a Generali-Providenciának 30 millió, az Európai Utazási Biztosító Rt.-nek pedig 2 millió forintot kellene fizetnie az elhunyt özvegye számára. A társaságok azonban fizetés helyett megtámadták az elhunyt halálát megállapító bírósági végzést, azzal az indokkal, hogy az özvegy egy évvel ezelőtt a férje nevét írta alá egy - hetedik biztosítónál kötött - kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (gfb) szerződésre, mivel a család gépkocsija hagyatéki eljárás híján az elhunyt nevén maradt. A másik hat biztosító már másnap tudomást szerzett erről. Később hiába tanúsította a gfb-t megkötő bróker, hogy a feleség írta alá a szerződést, a gyanút fogott biztosítók - azon kívül, hogy megtámadták a bírósági végzést - feljelentést tettek a rendőrségen, amelynek életvédelmi osztálya csalás bűntette miatt azóta is nyomoz az ügyben.

"A biztosítók fordítva ülnek a lovon" - állította a HVG-nek Kurucz György ügyvéd, a család jogi képviselője, arra hivatkozva, hogy a görög hatóságok vizsgálata kizárta a bűncselekmény gyanúját. Azt is sérelmezi, hogy a biztosítókat semmilyen határidő nem köti a kártérítés kifizetésére, és most "egyszerűen húzzák az időt". A HVG-nek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő egyik biztosítási szakember viszont úgy véli: nem életszerű, sőt gyanús, ha valaki alig egy évvel a halála előtt ilyen nagy összegű biztosítást külön-külön, hat biztosítónál köt meg. Ha ugyanis egy vagy két biztosítóval szerződött volna ugyanekkora összegre, a társaságoknak halmozott kockázattal kellett volna számolniuk - tette hozzá.

Nem pattanhatott volna ki ez az ügy, ha Antallfy halálának megállapítása 2004. május 1-je után történik. Ekkortól ugyanis kikerült a biztosítási törvényből az a passzus, amely korábban "a kockázatközösség érdekeinek védelme érdekében" megengedte az ügyfelekről szóló információk cseréjét a biztosítótársaságok között. "Az új szabályozás végső soron a becsületes ügyfeleknek okoz kárt, a biztosítók a díjaikat ugyanis egyebek mellett az előző években kifizetett kártérítési összegek alapján állapítják meg, így a díjszint a csalók által felvett tételek miatt is emelkedik" - mondta a HVG-nek Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) főtitkára. Szerinte a jogszabályalkotók rosszul értelmezték az adatvédelmi szempontokat, s emiatt az új előírások a korábbinál nagyobb teret engednek a biztosítási csalásoknak. Ha például valaki a gépkocsijára nyolc különböző biztosítónál köt cascót, és másnap ellopatja az autót, simán kasszírozhat valamennyi társaságtól - illusztrálta a változást egy másik biztosítási szakember.

A gyanús vagy nem egyértelmű ügyek kiszűrésére a biztosítók saját belső ellenőrzési rendszert működtetnek, de ha szükségesnek találják, külső nyomozócégekre bízzák a csalások felderítését. A magyarországi biztosítók tekintélyes summát fizetnek ki a valós kárnál többet kasszírozó vagy eleve biztosítási csalást elkövető ügyfeleknek. Becslések szerint a csalásokkal leginkább fertőzött ágazatban, a gépjármű-biztosítási károkra 2003-ban kifizetett 75,5 milliárd forint 10-30 százalékát is kiteheti ez az összeg. A társaságok többsége elzárkózik a részletes adatközléstől, egyedül az Allianz Hungáriánál árulták el, hogy az évi 400 ezer bejelentett kárból 2-2,5 ezer gyanús ügyet (zömében gépjármű-káresetet) vizsgálnak felül, minek hatására több kárbejelentő visszavonja igényét vagy annak egy részét.

Az utóbbi évek legnagyobb fogása tavaly történt, az OTP Garancia Biztosító Rt.-nél. A belső ellenőrzésnek feltűnt, hogy egy gépkocsitípussal rendre kísértetiesen hasonló közlekedési balesetek történnek. A biztosító feljelentést tett, s a nyomozás eddig mintegy 50-100 megrendezett balesetet tárt fel, amelyek kárértéke megközelíti a 200 millió forintot. A piramisszerűen felépülő bűnszövetkezet hatvan-száz személyt mozgósított a bűncselekmények elkövetéséhez. Mint Merl József, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi osztályának főnyomozója a HVG-nek elmondta: megállapítást nyert, hogy az elkövetők többnyire hármas balesetet jelentettek be, aztán a kárszemle idejére "felöltöztették" a gépkocsikat - azaz az autók új elemeit töröttekkel cserélték ki -, majd két járgányra a kötelező jogcímén, a harmadiknál pedig a cascóra nyújtottak be kárigényt. Az ötletgazdák többnyire szerény körülmények között élő embereket fogadtak fel "károkozónak", akik néhány ezer vagy tízezer forintért elvállalták a hamis kárbejelentő aláírását - nekik most csalás bűntette miatt kell felelniük.

Hagyományos csalási területnek számít a lakásbiztosítás: gyakori, hogy valódi károsultak a ténylegesnél jóval magasabb értékre nyújtanak be kártérítési igényt, illetve egyik-másik ügyfél önbetörés révén próbál pénzhez jutni. Az Aegon Magyarország Biztosító Rt.-nél pedig arról az esetről számoltak be a HVG-nek, hogy tavaly egy, rendkívül szerény körülmények között, bérelt lakásban, berendezési tárgyak nélkül élő ügyfelük azzal próbálkozott, hogy drága műszaki cikkek - házimozirendszer, projektor - eltulajdonítását jelentette be. Számlája azonban nem volt a készülékekről, sőt - mint kiderült - nem is tudta, hogyan kell azokat bekapcsolni.

Egyre többen látnak fantáziát a baleset- és az egészségbiztosítási csalásban, aminek az lehet az oka, hogy viszonylag alacsony díj ellenében jelentős összeghez lehet jutni, s a kockázatelbírálás sem olyan szigorú, mint az életbiztosításoknál. Pár éve a Signal Biztosító Rt.-nél feltűnt, hogy egy békéscsabai amatőr labdarúgócsapat 15-20 sportolója zsinórban azonos vagy hasonló térdsérülést szenvedett, majd baleseti rokkantságra hivatkozva kártérítési igényt jelentett be. Ám a biztosítási csalás miatt tett feljelentés nem hozott eredményt, mivel az ügyet a békéscsabai rendőrség végül bűncselekmény hiányában lezárta. "Ez azért különös, mert a térdsérülteket értesüléseink szerint ugyanaz a sebész operálta, aki egyébként maga is 50 százalékot meghaladó mértékben rokkant, és erre korábban kártérítést vett fel egy másik biztosítótól" - mondta a HVG-nek Filvig István, a Signal Biztosító elnök-vezérigazgatója. Mindenesetre a Signal azóta baleset-biztosítási szerződést a térségben már csak olyan záradékkal köt, amely két évig kizárja a térdsérüléseket a kockázati körből.

GILYÉN ÁGNES