Bakó Zoltán, az egyesület titkára kifejtette: beadványuk arra alapul, hogy a regisztrációs adóról szóló törvény megalkotásakor nem vették figyelembe az unió precedens értékű ítéletét, amely szerint az adó mértékének tükröznie kell az autó értékcsökkenését is.

Emlékeztetett arra is, hogy a magyar adó mértéke nem tesz különbséget az új és a használt autók között.

Bakó Zoltán utalt arra, hogy a készülő egységes uniós regisztrációsadó-törvény három alappilléren nyugszik. Az első, hogy ha egy autó után egy országban már megfizették az adót, akkor azt még egyszer egy másik államban nem kell. A második szempont, hogy az uniós regisztrációs adó környezetvédelmi alapon fog működni, és figyelembe veszi az autó motorjának szennyezőanyag-kibocsátását. Ez a szempont Magyarországon is él.

A formálódó uniós direktíva harmadik eleme pedig éppen az MGOE által a magyar törvényből hiányolt értékcsökkenést veszi majd figyelembe.

Az MGOE titkára közölte: a per célja az is, hogy megmutassák, mekkora többletadót fizetnek a használtautó-vásárlók Magyarországon.

Bakó Zoltán elmondta, hogy az adó 2004. február 1-jei bevezetésének hatására megállt a magyar autóállomány fiatalodása, hiszen a 2003-as 73 ezerrel szemben tavaly mindössze 18 ezer használt autót hoztak be Magyarországra.

"Ha a bíróság nekünk ad igazat, akkor vissza lehet perelni az államtól a korábban indokolatlanul beszedett regisztrációs adókat" - hangsúlyozta Bakó Zoltán.