A statisztikai hivatal létminimum számítása az élelmiszerfogyasztásnak egy 100 termékből álló élelmiszerkosár alapján kiszámított normatív értékéből indul ki. Az élelmiszerkosár pénzben kifejezett értéke 2003-ban havi 14 177 forint volt, vagyis ennyi volt egy aktív korú felnőtt havi élelmiszer-normatívája. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2003-ban korszerűsítette élelmiszerkosarát, eszerint az egy főre számított havi élelmiszerkiadás 2,4 százalékkal, 312 forinttal nőtt, és a létminimum értékének 8,9 százalékos növekedéséből 1 százalékpontnyit ez magyaráz.



A létminimum értéke a KSH elemzése szerint tavaly emelkedett az élelmiszer normatívához képest, hányadosuk a 2002. évi 2,75 százalékról 2,99 százalékra nőtt, vagyis csökkent az élelmiszerre fordított kiadások aránya az összkiadáson belül, és a háztartások többet tudtak költeni egyéb szükségleteikre. Az élelmiszerkiadások arányának csökkenésével párhuzamosan olyan kiadások aránya növekedett, amelyek az átlagos fogyasztói ár indexnél nagyobb mértékben drágultak. Ilyen volt a lakásfenntartási kiadás, amely az élelmiszer után a második legnagyobb a háztartások kiadásai között, a fogyasztás csaknem 14 százalékát kitevő közlekedés, hírközlés folyó költségei, továbbá az egészségügyre, testápolásra fordított kiadások.



A KSH adatai szerint a tipikusnak tekinthető, két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke tavaly 145 044 forint volt, amelyből az élelmiszerkiadás 34,8 százalékot képviselt. A különböző háztartástípusokra érvényes egy főre számított értékek a 39,7 ezer forintos átlag körül, a 30-50 ezer forintos sávban szóródtak. A két szélső értéket az egyedülálló aktívak 50 015 forintos, illetve a három felnőttből és négy gyermekből álló háztartások 31 795 forintos egy főre jutó létminimuma képviseli.



(MTI)