A testület közleménye szerint a májusi inflációs jelentés publikálása óta eltelt időszakban nőtt az inflációs bizonytalanság. Hozzáteszik: növekedett a gazdaság külső és belső egyensúlyát illető piaci bizonytalanság is, ami a forintbefektetésektől elvárt hozamok emelkedésében tükröződött.



A májusi fogyasztói áremelkedés kis mértékben meghaladta az MNB által prognosztizált ütemet. Az infláció gyorsulása nem köthető egy-egy termékcsoporthoz, az árindex emelkedése minden egyes maginflációs tételnél tapasztalható volt - áll a közleményben.



A felfelé irányuló inflációs bizonytalanság erősödésében több tényező is szerepet játszott - állapítja meg a Monetáris Tanács. Az idén az első négy hónapban a versenyszféra bérinflációja valamivel magasabb volt a vártnál. Ennek inflációs hatását ugyanakkor tompítja a feldolgozóipari termelékenység gyors növekedése - teszik hozzá. Emellett a májusi jelentésben feltételezettnél magasabb olajár a termelési költségeken és a piaci várakozásokba beépülő bizonytalanságon keresztül hosszabb időtávon is növelheti az inflációt.



A közlemény emlékeztet: a GDP első negyedévi növekedése a vártnál magasabb volt. Az első negyedévi adatok szerint a gazdasági növekedés fő mozgatórugójává mind jelentősebb mértékben a külső kereslet által vezérelt vállalati konjunktúra válik, a belső fogyasztás lassuló növekedése mellett. Ez mérsékli a folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozási kockázatát és az inflációs nyomást.



Összességében mind a költségvetési, mind a külső egyensúlyi folyamatokkal kapcsolatos piaci bizonytalanság növekedett, amit a hosszú állampapír-hozamok emelkedése is tükröz - állapítja meg a közlemény. (MTI)