Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter – aki a következő hat hónapban az EU elnöki tisztét betöltő Hollandia színeiben a közös pénzügypolitikáért is felelős lesz – saját tekintélyét is kész latba vetni az EU egységes társasági adókulcsának bevezetetése mellett. A tárca második embere, Joop Wijn is a terv mellett van - közölte meg nem nevezett forrásokra hivatkozva az EUObserver. A támogatás a korábbi holland állásponttal szemben 180 fokos fordulatot jelent az EU adópolitikáját illetően, Németországban és Franciaországban pedig igen kedvező fogadtatásban részesülhet.

A franciák, németek, hollandok és a svédek is azt szeretnék elérni, hogy az EU szabja meg tagországai számára, hogy minimum mekkora társasági adót vethetnek ki a területükön működő vállalatok számára. A kezdeményezésre az új tagállamok által az utóbbi években kezdett adócsökkentési politika adott okot, amelynek hatására a kisebb költségek miatt egyre több nyugat-európai termelő vállalat költözött át a közép-kelet-európai államokba.

A régi EU-tagok szerint nem fair, hogy bár ők nettó befizetőként nagy összegekkel járulnak hozzá az EU büdzséjéhez, az újonnan csatlakozott országok – akik ezzel szemben nettó haszonélvezői a tagságnak – még legnagyobb vállalataikat is átcsábítják magukhoz és ezzel munkahelyeket vesznek el a nyugatabbra élő EU-polgárok elől. Ezenkívül a régi tagországok szerint egy közös minimális adókulcs bevezetésével el lehetne kerülni a tagországok adócsökkentési versenyének további kiéleződését.

A társasági adók ügye már régóta heves vitákra ad okot a régi és új tagországok között, és mára két, egymástól tisztán elválasztható táborra osztotta a tagállamokat. Jelen pillanatban az új tagok közül Észtországban 0 százalékos adót kell fizetni az újra befektetett vállalati nyereség után. De a régióban igen alacsony a kifizetett nyereség után járó társasági adó is: Lengyelországban 19, Szlovákiában 18, Magyarországon 16, Lettországban, Litvániában és Cipruson pedig csak 15 százalékos adóval sújtják a náluk befektető cégeket. Az EU-hoz várhatóan 2007-ben csatlakozó Románia jövőre a jelenlegi 25 százalékról 19-re mérsékli ennek az adónemnek a mértékét, míg a szintén csatlakozás előtt álló Bulgária a mostani 19 százalékról 15-re ejti ezt az adókulcsot jövőre. Ezzel szemben Franciaországban és Németországban jelenleg a vállalatoknak 35, illetve 40 százalékos adót kell fizetniük.

Az EU-ban kivethető társasági adó legalacsonyabb mértéke 20 százalék lenne – legalábbis a javaslatot támogató régi tagországok tervei szerint. Ez az jelenti, hogy Magyarországon a jelenlegihez képest egycsapásra 4 százalékponttal emelkedne a vállalkozások adóterhe. A franciák és a németek azt is szeretnék elérni, hogy bizonyos szankciókat lehessen alkalmazni azon tagországok ellen, akik megsértenék ezt az alsó limitet. Ezt az ötletet azonban a hollandok nem támogatják. Nicolas Sarkozy francia és Hans Eichel német pénzügyminiszter június elején az Európai Bizottságnak írt közös levelében egyébként arról beszélt, hogy a megszabott minimális adókulcs „nem korlátozná a tagországok közötti egészséges versenyt”.

A közép-kelet-európai EU-tagországok ezzel szemben legalábbis részben az alacsony társasági adó eredményének tulajdonítják a beáramló külföldi befektetések mértékének emelkedését és a nyugat-európainál gyorsabb gazdasági növekedést is. Egy észt diplomata szerint a francia-német javaslatot Észtország nem támogatja, mert annak célja ellentétes az egészséges piaci versennyel.

A keletiek véleményén van több régi tagállam, közöttük Nagy-Britannia és Írország is, de Ausztria például a közelmúltban a politikai lobbizás helyett maga is az adócsökkentést választotta azért, hogy tartani tudja pozícióját a keleti szomszédok adóversenyében. Bár költségvetésük jelentős adóbevételtől esne el, talán a fanyalgó Franciaországnak és Németországnak is inkább az osztrák példát kellene követnie.