Az eurózónához való csatlakozás négy fő kritériumának alakulását vizsgálta a GKI: ez alapján elmondható, hogy az elmúlt 10 évben mind távolabb került Magyarország a közös deviza bevezetésétől.
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Annak ellenére, hogy az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörésekor vállalta, hogy teljesen leválik az orosz földgázról. Ehelyett tavaly 13 százalékkal több cseppfolyós gázt importáltak az európai országok, mint 2023-ban.
Három részre osztanák a világot: egyes országok szabadon hozzáférnének, másokat korlátoznának benne, Oroszország és Kína pedig egyáltalán nem részesülhetne belőlük.
Az eredeti törvényi hiánycélokat jócskán elvétette a kormány: 2,5 ezer milliárd forint helyett 4,1 ezer milliárd forint lett a hiány, GDP-arányosan 2,9 százalék helyett 4,8 százalék. Még az emelt hiánycélt sem sikerült teljesíteni, az ugyanis 4,5 százalék volt.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
Sok múlik a következő hónapok gazdasági környezetének alakulásán, illetve a devizapiaci folyamatokon, ami döntően meghatározza, mennyire akarnak majd költekezni a magyar háztartások.