A cégeknek évente egyszer 12 pontban kell színt vallaniuk vállalatirányítási gyakorlatukról, illetve arról, hogy gyakorlatuk megfelel-e a BÉT számos könyvvizsgáló és jogi tanácsadó segítségével több mint egy éven át készült felelős vállalatirányítási ajánlásainak. A közel 70 oldalas dokumentum a német és angolszász tőkepiacokon már évtizedek óta ismert és elfogadott „corporate governance” (vállalatirányítási) elvek hazai átvételével hozna létre átfogó ajánláscsomagot.

A dokumentum többek között meghatározza az igazgatóság és a felügyelő bizottság szerepkörét, beszél a cégvezetés munkájának értékeléséről és javadalmazásáról, illetve a belső kontroll és a vezetői utódlás kérdésében is javaslatokat ad. Ezen kívül hangsúlyozza a cégvezetők bennfentes tranzakcióinak, stratégiai terveinek és kockázatkezelési gyakorlatok nyilvánosságra hozatalának fontosságát is.

„A befektetők igényelték egy olyan átfogó ajánlási rendszer kidolgozását, amely hosszú távon jelentős többletinformációt adhat a befektetési döntések meghozatala előtt” – mondta a hvg.hu-nak Ódry Ágota, a BÉT vezérigazgató-helyettese. Szerinte a dokumtentum megalkotása Magyarország közelgő EU-csatlakozása miatt is lényeges volt, hiszen az egységes piacon már alapvető befektetői elvárás, hogy a tőzsdén jegyzett cégeknek legyenek „corporate governance” szabályaik. A hiányos vállalatirányítási szabályokat is hibáztatták a közelmúlt legnagyobb amerikai és európai vállalati botrányai – Enron, WorldCom, Parmalat - után, de Ódry szerint a BÉT-et nem a botrányok vezették az ajánlások kidolgozására. „Nem mondunk ki sokkal többet, mint a hatályos törvények, de kibontjuk és bővebben megfogalmazzuk a törvények szelleméből fakadó elvárásokat” – tette hozzá Ódry.

Ilyenek lehetnek a kisrészvényesek jogainak egyenlő elbírálásához szükséges feltételek: a BÉT például javasolja a cégeknek, hogy közgyűléseiket mindenki számára könnyen elérhető helyen tartsák, illetve befektetői kapcsolattartót is alkalmazzanak a jobb tájékoztatás érdekében. De fontos javaslat az is, hogy a tőzsdei kibocsátók működésükkel kapcsolatos legfontosabb információkat az interneten is tegyék közzé, méghozzá lehetőleg több nyelven, hogy a külföldi befektetők is teljes mértékben megértsék. Ezeket a feladatokat a nagyobb cégek többsége már megoldotta, de számos kisebb cég esetében még gyakran hiányos lehet az információáramlás.

A tőzsdét elkerülő hazai vállalkozások többek között a működésükre és eredményeikre vonatkozó információk kötelező közzététele miatt nem léptek még a börzére. Ódry szerint az ajánlásokkal kapcsolatos újabb nyilatkozati kötelezettség nem riaszthatja el a parkettre lépésen gondolkodó vállalatokat, mert a nyilatkozatok nem ölelik fel az összes ajánlást. „Nem jelentenek olyan többletterhet, amelyet egy tőzsdére lépő ne tudna, vagy ne akarna vállalni” – mondta Ódry.

Az ajánlások elfogadása és betartása nem kötelező, a tőzsdén szereplő cégeknek csupán az ajánlás-csomag 12 legfontosabb pontjával kapcsolatban kell majd nyilatkozatot tenni: bekarikázni az igen szót, ha szerintük gyakorlatuk megfelel a BÉT javaslatainak, illetve magyarázatot adni, ha nem. Ódry szerint a nyilatkozó társaságok méretüktől és tevékenységi körüktől függően változatos vállalatirányítási szabályokat alkalmazhatnak, így a tőzsdei nyilatkozatban „nincs jó vagy rossz válasz.” A BÉT a vezérigazgató-helyettese szerint az ajánlásokat még az idei év első felében beépítik a tőzsde forgalombantartási szabályzatába is, a nyilatkozatok pedig ezután válnak kötelezővé. A börze „A” részvénykategóriájában szereplő nagyobb cégeknek legkésőbb 2005. április 30-ig, a „B” kategória kisebb cégeinek pedig 2006 április végéig kell először nyilatkozniuk.

A nyilatkozatokat viszont senki sem ellenőrzi, Ódry szerint a válaszokat a piac értékeli, és a tőzsdei cégek saját felelősségére bízzák, hogy a valóságban be is tartják-e azokat a vállalatirányítási elveket, amelyeket a nyilatkozatban elfogadtak.