„Az utóbbi tizenegy évet tekintve a jelenlegi pénzügyi vezetés a legrosszabb” – mondta a hvg.hu-nak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezetője. „A kormány és a Magyar Nemzeti Bank nem túl következetes árfolyampolitikája a legfőbb oka a jelenleg kialakult helyzetnek” – tette hozzá. Molnár szerint a következetlenség már a tavalyi kamatemelések nyomán kibontakozó év eleji forintspekulációban és az idén júniusi forintsáv-eltolást követő kamatemelésben megnyilvánult, és az eheti események is megerősítettek. „Nem lehet megjósolni, stabilizálódik-e a forint helyzete a következő időszakban, mert nem tudni, hogy mit tervez a jegybank” – mondta Molnár.

„Az MNB minden lehetséges eszközzel meg kívánja akadályozni a forint árfolyamának gyengülését” – jelentette ki közös közleményében a minisztérium és a jegybank kedden reggel. Hétfőn este az amerikai piacon már 275 forintot is kellett fizetni egy euróért, a Államadósság-kezelő Központ Rt. pedig kedden délelőtt felfüggesztette az állampapírok elsődleges forgalmazói árjegyzését (ezt délutánra visszaállították). A hétfői rohamos árfolyamesés oka részben László Csaba állítólagos kijelentése volt, amit egy londoni elemzői ebéden tett a forint árfolyamának lehetséges elengedéséről. A pénzügyminiszter kedden délután cáfolta, hogy egy nappal korábban a forint kurzusának elengedéséről beszélt volna Londonban. „A PM és az MNB megerősíti, hogy a gazdaságpolitika alapvető célja a 2008-as eurózóna csatlakozás, amelyet a maastrichti kritériumok teljesítése révén lehet elérni” - összegezte jelenlegi céljait a PM és MNB.

„Az eurozónához való 2008-as csatlakozásban már a forint-hisztéria kialakulása előtt is sokan kételkedtek a piacon” – mondta a hvg.hu-nak Reinhard Cluse, a UBS pénzügyi csoport londoni elemzője. „Egyébként most sokkal inkább a kormány költekezésének visszafogásával kapcsolatos kételyek tartják bizonytalanságban a befektetőket” – tette hozzá Cluse, aki szerint a hét eleji forintválság kialakulásában inkább a kormányt terheli a felelősség, mintsem a jegybankot. „A jegybank a kormány laza fiskális politikája miatt szigorú monetáris politikába szorult” – mondta az elemző.

A Financial Times szerdai számának szerkesztőségi cikke szerint a magyar pénzügyi hatóságok csak magukat okolhatják a forint körül kialakult helyzetért. "Ahelyett, hogy minden erejükkel az államháztartási hiány csökkentésébe fogtak volna, a forint mikromenedzselésével próbálkoztak, katasztrofális eredménnyel" – írta a lap. Ezzel együtt az újság úgy véli, az EU-nak is felül kellene vizsgálnia az euró bevezetésére készülő Magyarországgal és más csatlakozó országokkal szemben követett politikáját. A lap felidézi a jelenlegi valutaproblémáknak az idei év elejére visszanyúló előzményeit, majd megállapítja, hogy ezek és fejleményeik nyomán "a magyar piacokba vetett bizalom romokban hever".

Mind László Csaba pénzügyminiszter, mind pedig Járai Zsigmond jegybankelnök távozásával kapcsolatban korábban számos pletyka bukkant már fel a hazai sajtóban, de az elemzők szerint az utóbbi napok egyre élesebb kritikái ellenére - sokan Surányi György visszatérését is felvetették - a személycserék nem valószínűek. „Nem várható, hogy új személy jelenjen meg a pénzügyi vezetésben” – mondta Molnár, aki szerint Járai pozícióját törvényi korlátok védik, esetleges lemondatása – amennyiben ez lehetséges – Magyarország politikai kockázatait növelné, és ezzel negatív hatással lehetne a hazai piacok külföldi megítélésére. Cluse nem kívánt Járai vagy László távozásának lehetőségéről és annak hatásairól beszélni, de azt elmondta, hogy a kormány gazdaságpolitikájának ideális esetben személyektől függetlennek kellene lennie.