A GfK szerint a kétezer ember véleményét tükröző, reprezentatív felmérés azt jelzi, hogy a javulás egyelőre megtört, mert a lakosság tart az újabban bizonytalanabb nemzetközi környezet és a gyorsuló infláció következményeitől.

A részmutatók közül a jövedelmi kilátásoké 35,0 pontra romlott 40,5 pontról és az előző 42,9 pontról, és már gyengébb a tavaly ilyenkori 35,2 pontnál is. A gazdasági kilátások megítéléséé 47,3 pontra csökkent 49,5 pontról és az előző 57,1 pontról, de ez még mindig sokkal jobb a tavaly ilyenkori 22,5 pontnál. A vásárlási hajlandóságé is lejjebb került,34,2 pontra 34,3 pontról és az előző 39,0 pontról, de egyelőre ez is jobb a tavaly ilyenkori 21,6 pontnál.

Kezd visszatérni a múlt évtized elején kezdődött és a gazdasági világválságig tartó irányzat Németországban: az, hogy a bérek, fizetések átlagos emelkedése ismét elmarad az inflációtól, amelyet a válság egy ideig lelassított. A munkáltatók egy órára számított bérköltsége tavaly évi átlagban 0,7 százalékkal nőtt Németországban, miközben 1,1 százalékos volt az évi átlagos infláció a 2009-es 0,4 százalék után. Az idei első negyedév béradatai még nem ismeretesek, de valószínű, hogy az első negyedévben átlagosan majdnem 2,2 százalékos éves  infláció nem javított a helyzeten.

Enyhe bizalomvesztést jeleztek az elmúlt napok üzleti, vállalati felmérései is az Ifónál és a ZEW-nél, hasonló okokból - azaz főleg a távolabbi kilátások romlottak -, bár az intézetek elemzői szerint a német gazdaság továbbra is szilárd.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti bizalmi mutatója áprilisra csökkent 110,4 pontra a márciusi 111,1 pontról és a februári 111,3 pontos rekordról. Az áprilisi mutató az elemzők várta 110,5 ponttól is elmaradt. Kilenchavi emelkedés után március óta gyengül ez a mutató, az Ifo múlt csütörtöki közleménye szerint.

Hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján a részmutatók közül a jelenlegi helyzet megítéléséé 116,3 pontra javult a márciusi 115,8 pontról és a februári 114,7 pontról, a fél évre előre tekintő üzleti várakozásoké ellenben 104,7 pontra apadt a márciusi 106,5 pontról és a februári 107,8 pontról.

Két hete a ZEW gazdaságkutató intézet háromszáz intézményi befektető és közgazdász megkérdezésével készülő, hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója is 7,6 pontra esett áprilisra a márciusi 14,1 pontról és a februári 15,7 ponttól, mindinkább elmaradva 26,6 pontos történelmi átlagától. Az átlag fölött utoljára tavaly júniusban volt a mutató. A felmérést 1991. decemberben kezdte a ZEW.

Németország hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 3,6 százalékkal nőtt a 2009-es, 4,7 százalékos visszaesés után. A tavalyi utolsó negyedévben az ütem  4,0 százalékos volt éves összevetésben. A német kormány nemrég 2,6 százalékra javította a GDP idei növekedésére szóló várakozását a korábbi, 2,3 százalékos előrejelzésről. A pénzügyminisztérium becslése szerint az idei első negyedévben a gazdaság 0,75 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, amikor 0,4 százalékos volt az ütem.