Ami Bajának a hal, az Székesfehérvárnak a lecsó. Évente egyszer több száz bográcsnak gyújtanak alá a Várkörúton. S a koronázó város nem marad felkent király nélkül sem. Az idén kilencedszerre kerül sor a lecsókirály megválasztására a Fehérvári Lecsófőző Vigasságon.
Egy gasztromán újságírónak, Sipos Józsefnek a kezdeményezésére és szervezésében rendezték meg 2004-ben Székesfehérváron az első lecsófőző fesztivált. Az ötletgazdának hét éven keresztül adatott meg a Várkörúton végigsétálva beszippantani a bográcsokból gomolygó lecsó illatát, ma nevét egy különdíj, a Sipi Emlékkupa őrzi, amely a legjobb lecsót főző csapatnak jár. A kezdeti 150 bogrács helyett tavaly már 540-ben keverték, rázták a lecsót. Az idén először kétnaposra tervezett rendezvényre szeptember 28-29-én kerül sor. A főzés az első napon lesz, s a reggel nyolc órától kezdődő előkészületek után pontban tíz órakor gyújtanak tűzet a bográcsok alatt. Az ízes vetélkedés egyben társasági/baráti fórummá vált a városban, szívesen látják a megye, az ország más településeiről érkezőket, lecsófőzésre jelentkezőket (az érdeklődők erről a fehervarilecso.hu weboldalon tájékozódhatnak). Garantálják, senki sem marad éhes, ugyanis aki nem főz, vagy vendéglátó híján marad, annak is jut a városi óriáskondérból lecsó, amit az idén a Honvédségi Szakácsolimpia válogatottja rotyogtat.
Hogy kit illet a korona a fehérvári lecsókirályságban, azt a megyei szakácsokból és vendéglősökből álló szakmai zsűri dönti el, nagyon demokratikus királyválasztással. A 20 legjobb lecsót főzőből – pontozzák az étel íz világát, küllemét, állagát és nem utolsó sorban a tálalását – sorsolással dől el, hogy ki lesz a Lecsókirály / vagy királynő?/. A címet és a koronát a következő évi választásig viseli a lecsóbirodalom ura. A szabályok szerint a lecsófőzésben élenjáró idegen országbeli uralkodó is trónra kerülhet. Bár erre még nem volt példa, érkeztek már aspiránsok Svájcból, Írországból és Németországból is, 2010-ben például különdíjat kapott a Schwabisch Gmünd-i tűzoltók (!) főzőcsapata.
Az évek során egyre gazdagodik a Fehérvári Lecsófőző Vigasságok receptára, s egyszer talán majd a nagy lecsókönyv megjelentetésére is sor kerül. Már csak annak a felsorolása is étvágyat csinál, és főzésre gerjeszt, hogy a klasszikus változattól elkezdve hányféle módon készítik el. Csak néhány példa: gombás, babos, francia (ratatuille), tarhonyás, tojásos, csirkés, disznóhúsos, májas, de akadt már barackos is ( a főzés befejezése előtt dobálják bele az őszibarack szeleteket, állítólag csodás íz kavalkád ), és trendi paleo (kókusz zsírral, sok hússal).
Bár elég kiadós és laktató ez a népi eledel, a szervezők gondolnak azokra is, akik a lecsó mellett még szívesen ennének mást is. A Városház tér a fesztivál idejére gasztro térré alakul át, ahol másféle finomságok is bőven találtatnak.
Recept:
Babos lecsó
Ezt a változatot mi inkább húzós vagy emberes jelzővel illetnénk. Fogyókúrázók meg se nézzék, ugyanis a degeszre evés garantált.
Hozzávalók / 4 főre/ :
50 dkg fejtőbab (vagy száraz tarkabab előre beáztatva), 1 kg paprika, 4-5 szem paradicsom, 2 fej hagyma, 10 dkg füstölt szalonna (vagy sertés zsír), 2 pár debreceni, 1-2 gerezd fokhagyma, fakanálnyi liszt, ízlés szerint só + 4 adag apróra szaggatott nokedli kifőzve.
Elkészítés: A felkockázott füstölt szalonnát zsírjára sütjük, a pörcöket szűrőkanállal kiemeljük, melegen tartjuk( tálaláskor még szükségünk lesz rá). A zsiradékra karikázzuk a debrecenit, átforgatjuk, ha kissé megpirult jöhet hozzá a feldarabolt hagyma, paprika, paradicsom – és készülhet a szokásos lecsó alap, a sózással csínján bánjunk. Mielőtt teljesen kész, hozzáadjuk az előzőleg rövid lében megfőzött, fokhagymás rántással (ehhez kell a fakanálnyi liszt és a fokhagymagerezd lereszelve vagy fokhagymanyomón áteresztve) besűrített babot. Összerottyantjuk, kész .
Tálaláskor a tetejére szórjuk a szalonnapörcöt, és a kifőtt nokedlivel körítjük.
Tippjeink: A nokedli helyett rizzsel is kínálhatjuk, a debrecenit lecserélhetjük virslire, lecsókolbászra ( van még ilyen?), füstölt tarjára. Ha nagyon sietős a lecsóevés, akkor levétől lecsöpögtetett konzervbabot is keverhetünk a lecsónkhoz, ez esetben ne rántsuk , viszont jól fokhagymázzuk be, legfeljebb több nokedlit eszünk hozzá. Ha ezek után valaki még tunkolni is képes a tányér-lábas alján, akkor jóféle házikenyeret szerezzünk be. Esetleg némi savanyúság sem árt a babos lecsó mellé a könnyebb emésztés végett. S persze utána pofa sör vagy savanykás fehér borból nagyfröccs.
/ Alaprecept: fehervarilecso.hu /