Miközben Magyarországon időnként az utasok tolják a vonatokat, a szerelvények sebessége folyamatosan csökken, az európai vasúti szakma egy minden fővárost összekötő gyorsvasúti hálózat kiépítésére tett javaslatot.
Áprilisban mutatta be Enrico Letta volt olasz miniszterelnök versenyképességi helyzetjelentését és refomtervezetét az uniós vezetőknek. Mondandója röviden összefoglalva: amennyiben az EU nem teszi meg a szükséges lépéseket a pénzügyi, energia- és távközlési piacai teljes integrációjára, akkor még inkább le fog maradni az Egyesült Államoktól és Kínától.
Illetve volt még legalább egy érdekes kijelentése. Letta arról beszélt, hogy amikor a jelentéséhez anyagot gyűjtött, körbeutazta a tagállamokat, találkozott vezetőkkel, szakértőkkel, azt tapasztalta, hogy
lehetetlen az egyik fővárosból a másikba utazni nagy sebességű vasúton úgy, hogy valamennyi fővárost fel lehessen keresni.
Sőt, egyenesen abszurdnak nevezte azt, hogy emiatt repülőgépet kell használni. Vagyis szerinte kevés Európában a szuperexpressz, pedig az segítené a közösség összekapcsolódását, nagy lökést jelentene a gazdaságnak, a munkaerőpiacnak úgy, hogy közben a legzöldebb közlekedési módot fejlesztjük.
Letta utóbbi gondolatait hallva a vasúti szakma is megmozdult, Alberto Mazzola, az Európai Vasúti és Infrastruktúra Vállalatok Közösségének (CER) ügyvezető igazgatója pedig felszólalt az EU Informális Közlekedési Tanácsának szeptember 20-i budapesti ülésén is, és a minisztereket a versenyképes, fenntartható, jövőorientált uniós közlekedéspolitika kialakításához szükséges lépésekre szólította fel. Külön hangsúlyozta, hogy szükség van egy európai nagy sebességű vasúti (HSR) tervre, amely 2050-re összekötné az összes európai fővárost és nagyvárost. Ez az uniós polgárok több mint 60 százalékának biztosíthatna hozzáférést a nagy sebességű vasúthoz, és számításai szerint 750 milliárd eurónyi társadalmi haszonnal járna.
Mazzola példaként Kínát említette, amely a világ legnagyobb és legszélesebb körben használt HSR-hálózatával (45 000 km) rendelkezik, a tanulmányok a kínai gazdaság nettó hasznát körülbelül 378 milliárd dollárra becsülik úgy, hogy 6,5 százalék a beruházások éves megtérülése. És hozzájárult ahhoz is, hogy jelentősen csökkentse Kína olaj- és importfüggőségét, amiből Európa tanulhat.
A számítások szerint egy ilyen átfogó hálózat Európában a meglévő HSR-hálózat legalább megháromszorozását jelentené, ami 550 milliárd euróba kerülne, ám 2070-re 750 milliárd eurós nettó pozitív hasznot hozna a társadalom számára. Ezen felül a becslések szerint 1,5 millió munkahely jönne létre, és 5 milliárd tonna CO2-kibocsátás megtakarítását is jelentené.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
