A külügyi tárcavezetők luxemburgi tanácskozásán megegyeztek arról, hogy olyan, az EU-ban gyártott alkatrészeket vonnak a szankciós rezsim alá, amelyet Irán különböző fegyverek készítéséhez használ. Elsősorban a pilóta nélküli légi járművek, drónok és ballisztikus rakéták tartoznak ide. Ezzel most kiterjesztik egy korábbi intézkedés hatályát, korábban ugyanis azokkal az úgynevezett Shaded-drónokkal szemben alkalmaztak korlátozó intézkedéseket, amelyeket az oroszok Ukrajnával szemben vetettek be.

A mostani döntés nem csak az alkatrészekkel való kereskedelmet kívánja lehetetlenné tenni, hanem azokat a személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokat is sújtja, akik részt vettek az iráni drónprogramban.

A döntést azt követően kezdték meg előkészíteni, hogy Irán április 13-án megtámadta Izraelt és mintegy 300 rakétát lőttek ki a zsidó államra. A támadást azonban Izrael a szövetségesei segítségével elhárította.

Mindazonáltal kérdéses a szankciós intézkedések hatékonysága. Iránnak van a Közel-Keleten a legnagyobb rakétakészlete. Az alkatrészek jelentős mértékben saját gyártásúak, de vannak nyugatról beszerzettek is. Ezekre vonatkozóan azonban rendkívül összetett útvonalat, beszerzési eljárásokat dolgoztak ki annak érdekében, hogy ne lehessen lekövetni a szállítmányok végcélját. Irán nem csak saját céljaira használja ezeket a fegyvereket. Említettük, hogy az oroszoknak is szállítanak, de a Hezbollahnak és a Hamásznak is.

A mostani döntést még konkrét jogi aktussá kell formálni, ez azonban csak pár napot vesz igénybe. Korábban felmerült az is, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdát az EU terrorszervezetté nyilvánítaná. Ehhez azonban az kellene, hogy a 27 tagállam közül bármelyikben egy ilyen tartalmú bírósági döntés szülessen, erre azonban még nem volt példa.