Magyarországgal kapcsolatban az EU több intézkedés keretében is döntött források befagyasztásáról. Az összesen 27 pontból álló feltételrendszert kiegészítette három további, amely az uniós költségvetés egy kisebb részét blokkolja. Ezek a menekültekkel való bánásmóddal, az LMBTQI-közösség jogaival és az akadémiai szabadsággal kapcsolatosak – a hétéves költségvetésből ez 2,5 milliárd eurós zárolást jelent. Ugyancsak a 22 milliárd eurós hétéves keretet terheli a három kohéziós alap 55 százalékának felfüggesztése, ami 6,3 milliárd euró. És teljes egészében blokkolva van az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap. Vera Jourova szerdai kijelentése után (mely szerint nincs részletfizetés, minden feltételt teljesíteni kell) magas rangú bizottsági tisztviselők nagyon óvatosan úgy fogalmaztak, hogy az igazságügyi csomag elvileg hozzáférést jelent közel 13 milliárd euróhoz, amely összeg úgy jön ki, ha az összkeretből (22 milliárd) levonjuk a zárolt 6,3 és a 2,5 milliárd eurót.

Itt következik a DE.

Ez a pénz a hétéves támogatás része, amelyet eleve csak jövőre kezdenek el felhasználni, a tagállamokat pedig arányos éves összeg illeti meg, de az is csak utófinanszírozott formában. Vagyis először a tagállamnak kell megelőlegeznie a költséget. Ha az így „kiblokkolt” részt vesszük alapul, akkor ez egy évre kevesebb mint kétmilliárd eurót jelent.

AFP

Az EUrologusnak egy magas rangú brüsszeli bizottsági tisztviselő azt mondta, a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az egyes programok támogatásáról akkor döntenek, amikor a kifizetési kérelem megérkezik. Gyakorlatilag itt ellenőrzik azt, hogy az adott keret terhére vonatkozó igényre jogosult-e a tagállam, vagyis Magyarország esetében azt vizsgálják, hogy minden arra vonatkozó feltétel tejesült-e. Ezt minden egyes esetben egyedileg értékelik.

Azonban az igazságügyi csomagnak még korántsem biztosítottak zöld utat Brüsszelben. Először megvárják, hogy hatályba lépjen a szerdán elfogadott törvény, utána pedig bizonyos végrehajtási lépéseknek is meg kell történnie – például az Országos Igazságszolgáltatási Tanács finanszírozásnak növelése – ahhoz, hogy az Európai Bizottság egyáltalán az értékelés elkészítéséhez hozzáfogjon. Ez optimista várakozások szerint júliusban kezdődhet. És három hónapig tarthat – ennyi ideje van rá az Európai Bizottságnak. Elkészíthetik hamarabb is, de ez csak rajtuk múlik, erre semmi nem kötelezheti a testületet.

Ezzel párhuzamosan meg kellene történnie a jogállamisági feltételrendszer teljesítésének, amely az uniós források maradékának nagy részét és a teljes helyreállítási alapot blokkolja. Ideértve például az Erasmus+ és a Horizon Europe programot. Brüsszelben az elmúlt pár hétben kezdték mondogatni, hogy az idő vészesen fogy és nem igazán értik, mi történik, miközben júliusban meg kell kötni a következő időszakra vonatkozó Erasmus-szerződéseket.

A labda Magyarországnál van

– szögezte le egy forrásunk. Azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban még februárban kaptak Magyarországtól egy jogszabálytervezetet, amit márciusban küldtek vissza a saját kommentjeikkel (értsd: mit kell másképpen írni a jogszabályokban), azóta ugyan voltak tárgyalások, de nem jött új szöveg.

Varga Judit már ünnepel, ám Brüsszelben csak később bontanának pezsgőt

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

Szijjártó Péter külügyminiszter eközben nem érti, hogy mit akarnak még tőlük és miért nem küldik a pénzt.

Az Európai Bizottságnak voltak világos elvárásai, Magyarország ezt az elvárás-halmazt teljesítette az elmúlt év őszén és a most elfogadott jogszabályokkal, és mindig jön valami – mondta Szijjártó Brüsszelben csütörtökön. „Mindig még kell valami. Nyilvánvaló, hogy azok a biztosok, akik folyamatosan újabb és újabb kétségeket fogalmaznak meg Magyarország elkötelezettségével szemben, mindig újabb és újabb követelményeket támasztanak, ők egészen egyszerűen politikai okokból elfogultak velünk szemben. És teljesen igazságtalanul, mindenfajta jogi alap és valós ok nélkül tartják vissza a nekünk járó uniós forrásokat.″

A Népszava értesülései szerint ráadásul újabb feltételek váltak ismertté, amelyek csak a közvélemény előtt voltak rejtve, a kormánynak tudnia kellett róla, merthogy ez is a szokásos eljárás része. Ugyanis léteznek olyan szakpolitikai elvárások, amelyek a kohéziós politika célkitűzéseihez kapcsolódnak. Ezeket az elvárásokat a magyar kormány el is fogadta. Összesen 16 ilyen feltételről van szó, amelyből 11-et még nem hajtott végre a kormány. Arról van szó például, hogy megfelelő hulladékgazdálkodási, vagy közlekedési tervek kellenek, ha ilyen célokra akar pénzt a kormány, de ezek a tervek nem készültek el. Hiányoznak koncepciók például az oktatás területéről, ami eleve kizárja azt, hogy a pedagógusok béremelésére szánt forrásokat becsatornázzák.

Végül könnyen lehet, hogy Vera Jourovának lesz igaza és a folyamatok összeérnek. Vagyis a különböző határidők miatt hiába fogadta el most a parlament az igazságügyi csomagot és teljesített ezzel négy feltételt a kormány a 27-ből, az egész folyamat egy időben érhet a végső fázisba – ez azonban bizonytalan időre tolja ki az első brüsszeli utalás időpontját.

A kormány nyilatkozatait alapul véve egyelőre az tűnik a legbiztosabbnak, hogy 2,5 milliárd eurót biztos nem kap meg az ország. Ehhez ugyanis a melegek és a menekültek jogainak tiszteletben tartása, illetve az akadémiai szabadság helyreállítása szükséges, amelyektől a kormány rendre elzárkózik.