Az állam- és kormányfők elítélték az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij őrizetbe vételét – tolmácsolta a 27 vezető szavait Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Felszólították az orosz hatóságokat, hogy bocsássák azonnal szabadon és tisztességesen vizsgálják ki korábbi megmérgezésének körülményeit. Szankciós intézkedésekről azonban nem esett szó.

Rátérve a koronavírus-járvány kezelésére, több tagállami vezető saját kezdeményezéssel érkezett a videokonferenciára. A dán kormányfő például felvetette, hogy a még nem engedélyezett vakcinákból is ki lehetne szállítani nagyobb készleteket a tagállamokba, és amikor az oltás megkapja az uniós gyógyszerügynökség jóváhagyását és az Európai Bizottság forgalmazási engedélyét, akkor azonnal meg lehetne kezdeni az oltást.

A belga miniszterelnök is egy kész javaslattal érkezett, amelyet Belgium már alkalmaz is. Ebben arról van szó, hogy a nem feltétlenül szükséges utazásokat korlátozni kell, ugyanakkor az európai határokat nyitva kell tartani. A belga javaslatnak jó visszhangja volt, olyannyira, hogy fel is kérték az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki hétfőre egy erre vonatkozó javaslatot.

Ennek néhány elemét már ismertette Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Eszerint a vörös zónákból utazó embereket kötelezni kell a tesztelésre és karanténba kell őket helyezni, de ez már sok országban jelenleg is így működik. Egy új kategóriát is be fognak azonban vezetni: bizonyos régiókat majd sötétvörössel jelölnek. Azok a területek tartoznak majd ide, ahol nagyon gyorsan terjed a járvány. A tervezett utazási korlátozások nem érinthetik a kereskedelmet és járvány kezelése során nélközhetetlen munkavállalók utazásait.

Az új gócpontok jórésze a brit mutációhoz kötődik. Ezért különösen fontos, hogy a tesztelések során nyomon kövessék ennek a variánsnak a terjedését is. Ezért arra kérik a tagállamokat, hogy a pozitív tesztek 5 százalékánál végezzék el a vizsgálatot arra, hogy melyik vírusfajtáról van szó. Jelenleg a tagállamok csak az esetek 1 százalékában tesznek ennek eleget, de az EU felajánlotta az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ kapacitásait erre a célra.

Sokat beszéltek, de nem döntöttek az állam- és kormányfők az oltási igazolásról. Abban megegyeztek, hogy ennek egy orvosi dokumentumnak kell lennie. Másik kérdés, hogy mire jogosíthat fel ez az igazolás, erről azonban még korai beszélni. Ursula von der Leyen szerint például azért, mert nem tudjuk még, hogy meddig hatékony az oltás, és további kérdés a személyes adatok megfelelő kezelése és védelme.

Az is megfogalmazódott, hogy az EU jól felfogott saját érdeke, hogy a világ szegényebb részeit is támogassa, erre már létrehozták a nemzetközi oltási konzorciumot, a Covax-ot. Hogy mikor jutnaknak uniós vakcinához unión kívüli országok, például a Nyugat-Balkánon, arra az a válasz érkezett, hogy “amint lehet”.

Az állam- és kormányfők meghallgatták azt a bizottsági tervet is, hogy nyárra az EU lakosságának 70 százalékát be kellene oltani. Ursula von der Leyen szerint megnézve az oltások szállítási ütemezését ez teljesíthető, de hatalmas erőfeszítéseket igényel.