Az Európai Tanács elnöke jelentette be, hogy a találkozón téma lesz a grúz választás és a tbiliszi kormány kapcsolatai az Európai Unióval.
Előbb az EU–Öböl-menti országok csúcstalálkozón, majd az Európai Tanács ülésén vesz részt a miniszterelnök.
Az Európai Tanács elnöke önmérsékletre sürgette Peszeskján iráni elnököt és Netanjahu izraeli miniszterelnököt – értesült az EUrologus hivatalos forrásból.
„Jelentésnek” nevezi a beszámolót, amit a senkivel sem egyeztetett utakról készített.
Charles Michel visszautasította Orbán állítását, miszerint az EU “háborúpárti” politikát folytat.
Charles Michel „politikai hibának” és „problémásnak” tartja Orbán moszkvai útját.
A magyar miniszterelnök szerint az Európai Uniónak kell önálló kezdeményezéssel előállnia a békét illetően, mert Amerikában most mindenki a választásokra figyel. A levélből az is kiderül, hogy az orosz elnököt jelenleg nem érdekli túlzottan a béke kérdése.
“Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni” – véli az Európai Tanács elnöke.
Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki – jogosan –, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
Egyelőre nem született döntés az uniós csúcsvezetőkről, de az Európai Tanács leköszönő elnöke szerint nem is ez volt az elsődleges célja a találkozónak. Orbán közben tárgyalt az ügyvezető holland miniszterelnökkel, akinek a NATO-főtitkári megbízatását blokkolja. A magyar miniszterelnök szerint egyébként mindenben megegyeztek a baloldallal.
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.