Dióhéjban: a csúcstalálkozó során az uniós vezetők az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról, a biztonságról és a védelemről, a Közel-Keleten kibontakozó helyzetről, a bővítésről, a külkapcsolatokról, a migrációról, a mezőgazdaságról és az európai szemeszterről fognak megbeszéléseket folytatni. 

Legfontosabb feladatunk a katonai segély gyors eljuttatása Ukrajna részére, valamint – az olyan közelmúltbeli kezdeményezésekre építve, mint például Csehország kezdeményezése – a lőszerek gyorsított beszerzése és szállítása Ukrajna számára. Az Európai Tanács ülése lehetőséget fog kínálni arra, hogy megerősítsük és felgyorsítsuk ezeket az erőfeszítéseket 

– írja a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. A lőszerszállitással alaposan le van maradva az Unió, elsősorban a gyártási kapacitások lassú felpörgetése miatt. Egy évvel ezelőtt azt vállalta az EU, hogy idén márciusra 1 millió lőszert szállít le Ukrajnának, ennek azonban csak a felét sikerült teljesíteni. A mostani vállalás az, hogy ennek az évnek a végére kapja meg az ukrán hadsereg a másik 500 ezer lőszert. 

Ugyanakkor a csúcstalálkozó témája lesz, hogy a lefoglalt orosz banki eszközök extraprofitjából Ukrajna védekezését kell támogatni. Az EU-ban – és főleg Belgiumban – mintegy 210 milliárd eurónyi orosz banki vagyont fagyasztottak be, ennek kezelését egy európai cég végzi. Ebből származik az extraprofit, amely becslések szerint mintegy 3 milliárd eurót tehet ki, amely évente újratermelődik. Több tagállam is azt szeretné, ha ebből az ukrán fegyvervásárlást támogatná az EU – ezt azonban Magyarország nem akarja, tehát itt lesz vita a vezetők között. 

Ehhez a napirendhez kapcsolódóan online jelentkezik majd be az ülésre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

Fontos téma az EU-csúcson a biztonság és védelem kérdése, ezen belül is a következők: 

• fokozni kell Európa védelmi készültségét 
• meg kell erősíteni az EU védelmi technológiai és ipari bázisát 
• további lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a védelmi ipar reziliensebbé és versenyképesebbé váljon. 

Nemrégiben az Európai Bizottság két javaslatot nyújtott be, az egyiket az európai védelmi ipari stratégiával, a másikat pedig az európai védelmi beruházási programmal összefüggésben. 

Charles Michel a témával kapcsolatban meglehetősen vészjóslóan fogalmazott: 

Most, hogy a második világháború óta a legnagyobb biztonsági fenyegetéssel nézünk szembe, legfőbb ideje, hogy radikális és konkrét lépéseket tegyünk a védelmi készültség érdekében, az EU gazdaságát pedig „háborús alapra” helyezzük. Ez több kiadást és több közös beszerzést jelent, ami így hatékonyabb is 

– jelezte a tanács elnöke. Érdekes módon ez téma szerepel a magyar prioritások között, bár más hangsúllyal. A magyar elnökségi felkészülésre rálátó forrásunk úgy fogalmazott, hogy 

Magyarország támogatja a védelmi-kutatási kapacitások az EU-n belül erősödjenek. 

Komoly vita várható a közel-keleti válság kapcsán. A kormányoknak egyelőre nem egységes az álláspontjuk a gázai humanitárius válsággal kapcsolatban. Bóka János EU-ügyi miniszter az EUrologus kérdésére azt hangoztatta kedden, hogy Izrael önvédelemhez való jogát nem lehet kétségbe vonni. Más fővárosokban azonban inkább arra helyezik a hangsúlyt, hogy a civil lakosság szenvedéseinek azonnal véget kell vetni és biztostani kell a rászorulók ellátását. Ez tulajdonképpen az egész gázai palesztin népességet érinti. Kérdés, hogy az erre vonatkozó felszólításnál milyen nyelvezetet használnak majd a vezetők a csúcstalálkozó zárókövetkeztetéseiben. Mindenesetre a helyzetet Antonio Guterressel, az ENSZ főtitkárával is megvitatják majd. Egy tanácsi forrás úgy nyilatkozott, hogy 

várhatóan az EU erős üzenetet küld majd Izraelnek, akik nem biztos, hogy ezt meghallják, de emberi kötelességünk megtenni. 

Az uniós vezetők megbeszélést folytatnak majd az uniós bővítési politikáról, ezen belül is a Bosznia-Hercegovinában, Ukrajnában és Moldovában bekövetkezett legújabb fejleményekről. A bővítés gyorsítása is egy olyan kérdés, amire a magyar elnökség nagy hangsúlyt helyez: ez a lendület azonban nem érinti Ukrajnát. Információink szerint az ukránoknak – és több EU-s országnak – viszont a célja, hogy már idén júliusban kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások. 

Szó lesz még a migráció külső dimenziójáról, ami az erősebb határvédelmet jelenti, illetve a származási országokkal való szorosabb együttműködést és a visszaküldések felgyorsítását.  

Egy forrásunk szerint még egy téma fel fog vetődni, bár kérdés, hogy ebből a beszélgetésből mi szivárog ki: a tagállami vezetők körében szóba kerül majd, hogy a következő öt éves ciklusban ki legyenek a legfőbb uniós vezetők. Ez elsősorban az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki posztját érinti. Erről azonban csak júniusban, az EP-választások után kell dönteni.