Az örök Brexit

A Brexittel kezdték és – ha informálisan is – azzal zárták a csúcstalálkozót az állam- és kormányfők. A tárgyalások több vitás ponton elakadtak, és vészesen közelít a december 31-i határidő, ameddig megegyezésre kellene jutni annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a rendezetlen brit kilépést. Most egyrészt döntés született arról, hogy a tárgyalásokat fel kell gyorsítani, másrészt pedig arról, hogy fel kell készülnie a tagállamoknak és az intézményekre arra, ha mégsem lesz megállapodás. Egyúttal felhívták a britek figyelmét, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket. Ez utóbbi mondaton kicsit fennakadtak a britek, mert szerintük nem az a tárgyalások lebonyolításának szokványos módja, hogy csak az egyik félnek kell valamit tennie. Pénteken már Boris Johnson miniszterelnök is megszólalt, és azt mondta, hogy a britek is készülnek a megállapodás nélküli kilépésre. Úgy tűnik, egy dolog biztos, január 1-jén Nagy-Britannia 47 év után elhagyja az európai közösséget.

Klíma és vírus

Szintén csütörtökön volt szó a klímapolitikáról. A tagállamok arról döntöttek, hogy majd decemberben visszatérnek a kérdésre. A kérdés pedig az, hogy támogatják-e az Európai Bizottság új célkitűzését, amely szerint a 2050-es klímasemlegesség érdekében 2030-ig a korábbi 40 százalék helyett 55 százalékkal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Andrej Babis cseh miniszterelnök ezt úgy értelmezte, hogy ha az EU-s országok átlagban teljesítik az 55 százalékos részcélt 10 év múlva, az nem jelenti azt, hogy Csehországnak is el kell ezt érnie. Vagyis szerinte ez egy átlagérték, annál lehet több és kevesebb is tagállamonként.

És az első nap éjjelén a járványhelyzetet is értékelték. Abban mindenki egyetértett, hogy fokozni kell a tagállamok közötti koordinációt. Dicsérettel illették az Európai Bizottság két kezdeményezését. Az egyik a közös színkódra vonatkozik, amelynek alapján az egész EU-ban azonos szempontok alapján lehet egyes régiók fertőzöttségét feltüntetni és közös utazási, illetve utazáskorlátozási szabályokat alkalmazni. A másik pedig a majdnai oltóanyag szállítására, a célcsoportoknak történő eljuttatására vonatkozó stratégia. Az Európai Tanács elnöke beszélt arról is, hogy oltóanyag híján a jelenlegi helyzetben nem sok választási lehetőségük van.

A politikusoknak két lehetősége van a járványhelyzet kezelésére. Az egyik az, amit tavasszal csináltunk, tehát a teljes lezárás. A másik pedig, amit most próbálunk megvalósítani, sok teszt, a betegek követése, elszigetelése

– mondta Charles Michel. A tagállamok felkértek minden érintettet, hogy folytassák az általános koordinációt célzó erőfeszítést, különös tekintettel a karanténszabályokra, a határokon átnyúló kontaktkövetésre, a tesztelési stratégiákra, a tesztelési módszerek közös értékelésére, a tesztek kölcsönös elismerésére és az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozására.

A járvány aktív jelenlétére utalt, hogy a csúcs alatt először Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd pedig Sanna Marin finn miniszterelnök volt kénytelen idő előtt távozni, mert kiderült, hogy találkoztak olyan személyekkel, akiknek a tesztjük pozitív lett.

EU–Afrika-kapcsolatok

Pénteken hosszasan tárgyaltak a tagállamok az EU–Afrika-kapcsolatokról.

Afrika természetes partnere az Európai Uniónak, földrajzi, történelmi és kulturális közelségünk, valamint közös értékeink és elkötelezettségeink miatt is

– szögezték le az állam- és kormányfők zárónyilatkozatukban. Hangsúlyozták a szoros együttműködés szükségességét a járvány elleni küzdelemben, az EU pedig megerősítette, hogy támogatást nyújt az afrikai egészségügyi rendszereknek. Ugyanakkor nem csak kihívások, hanem lehetőségek is vannak ebben a kapcsolatban, mert az EU Afrika legnagyobb kereskedelmi, befektetési és fejlesztési partnere. Ennek erősítésére az Európai Unió egy beruházásösztönző programot készít elő, a következő kulcsfontosságú ágazatokban: digitális és tudásalapú gazdaság, megújuló energia, közlekedés, egészségügy és agrár-élelmiszeripari rendszerek.

Ezen túl a “megosztott felelősség” jegyében szoros együttműködést szeretne megvalósítani az EU Afrikával a legális migrációs keretek megteremtése, az illegális migráció elleni küzdelem, a migránsok visszafogadása és a migránscsempész-hálózatok elleni küzdelem terén.

Arccal a pénzügyek felé

És bár nem volt napirenden, de egy újságírói kérdésre Emmanuel Macron francia elnök már megkezdte a bemelegítést a következő csúcsra, amikor már tárgyalni kell az uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról. Macron szerint itt az ideje, hogy megszülessen a végleges megállapodás, és bár nagyon tiszteli a pénzügyi és jogállamisági feltételeket szabó Európai Parlamentet, “jó okok vannak a kompromisszumra”. Az egyik ilyen ok például, hogy a pénzpiacok nagyon figyelik, sikerül-e a nyáron kialkudott összegeket eljuttatni a nehéz helyzetben lévő gazdaságoknak. A francia elnök szerint ha a változtatások törékenyebbé teszik az egyezséget, akkor “nem jó irányba haladunk”.