Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy szingapúri fedelesszárnyú, egy madagaszkári pókszabású és egy rég kihalt a házát a hátán fordítva hordó puhatestű is Petőfi nevét kapta a tudományos keresztségben.
Három új, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt neveztek el a talán túlzás nélkül legismertebb magyar költőről, Petőfi Sándorról, a Petőfi 200 emlékév alkalmából – derül ki a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének közleményéből. Ez alapján Petőfi nevét viseli ezek után a
- a Micherdzinskiiobovella petofii, egy szingapúri atkafaj,
- a Geocoris (Piocoris) petofii, egy madagaszkári poloskafaj,
- és a Ferussina petofiana, egy rég kihalt szárazföldi csigafaj, amelynek fosszíliája az erdélyi Hátszegi-medence késő kréta kori üledékeiből került elő.
A három új faj közül csupán a legutóbbi esetében utalnak valamiféle kapcsolatra a költővel. Mint a közleményben írják, a költő „1849. április 19-én járt Hátszegen, és ott írta a Vajdahunyadon című költeményét. Bár a költő Hunyadi Jánosról és a Retyezát-hegységről ír, sorait olvasva az olvasónak olyan érzése lehet, mintha megjövendölte volna a fosszilis lelőhely felfedezését: ‘Ahonnan most a multba nézek én’, illetve
El van rejtezve a világ elől/ E szent magány; beléje más nem lát,/ Csak messziről fehér fejével a /Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.
Bővebb információt két fajról közöltek:
- A Geocoris (Piocoris) petofii a nagyszemű bodobácsok Piocoris alnemének első ismert képviselője Madagaszkárról, és „a jelenlegi ismeretek szerint a sziget erdeinek bennszülött (endemikus) faja”;
- A Ferussina petofiana pedig „körülbelül 71 millió évvel ezelőtt élt, és a Tethys-óceán világhíres Hátszegi-szigetének lakója volt, ahonnan számos dinoszaurusz és pteroszaurusz (repülő őshüllő) is előkerült az elmúlt bő évszázadban. Az újonnan felfedezett csigafaj különlegessége, hogy az utolsó kanyarulata a csigaház csúcsa felé fordul, ezért az élő csiga „fordítva” hordhatta a hátán a házát. A csigáról Zsoldos Márton készített művészi rekonstrukciót:
