Palya Tamás egy Facebook-posztban idézi fel a tanári pályája indulását, és kirúgása utáni pillanatokat is.
Tíz nappal az 52. születésnapja után ért véget a tanári pályafutása Palya Tamásnak, akit négy másik társával együtt pénteken kirúgtak a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert polgári engedetlenségi akcióban vett részt korábban. Palya a Partizánnak adott nyilatkozata után a Facebookon is megosztotta a gondolatait a történtekről.
Felidézte, hogy 23 éves korától dolgozott a püspökladányi gimnáziumban, majd 2017-ben került a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumba, feladva a püspökladányi életét. „Nagyon szerettem a Kölcseyben tanítani. Furcsa, hogy ez a mondat már múlt időben van” – írta, felidézve a sikereit, és azt, hogy beleállt olyan akciókba, amelyek miatt ma is tükörbe tud nézni.
Palya azt írja, „erkölcsi hulla” a szemében a tankerületi vezető, akitől személyesen kapta meg az elbocsátásáról szóló papírt – amikor épp kezdte volna a hatodik óráját.
Ezután visszamentem az órámra és közöltem a gyerekekkel, hogy kirúgtak. Először azt hitték viccelek. De nem. Többük szemében könnyeket láttam. Aztán a kollégákkal beszélgettem. Aztán kimentem az osztályomhoz, ott már többen is zokogtak. Ez már nekem is sok volt, sírtam én is. Aztán egy másik osztály tagjai vettek körül a folyosón, ahol „csak” kémiát tanítottam és legnagyobb megdöbbenésemre többen zokogtak
– idézte fel a kirúgása utáni első pillanatok.
Palya Tamás hangsúlyozza, ezekért a pillanatokért megérte tanárnak lenni, a Kölcsey előtti péntek esti tiltakozást pedig meghatónak nevezte.
És nem érdekel sem Maruzsa Zoltán, sem Pintér Sándor, sem Marosi Beatrix (na csak leírtam a nevét), ha attól jobb lesz a magyar közoktatás, hogy Palya Tamás már nem része ennek, akkor legyen úgy. Sok sikert hozzá! Miattam pedig nem kell aggódni, már van állásajánlatom, nem fogok éhen halni.
– zárja a bejegyzését.