Tanulságos tárgyalási nappal folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott hat tanár munkaügyi pere. Tanúként idézték be az iskola igazgatóját, aki azt mondta, hogy a kirúgások után a földrajz fakultációt fel kellett oszlatni, németül biológiát tanító kolléga azóta sincs, több osztály is osztályfőnök nélkül maradt, a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában. A tankerületi igazgató szerint ő nem pikkelt a Karinthyra, és azt is tudja, hogy a hozzájuk tartozó iskolákra tízszer ennyit is lehetne költeni.
Mi történik egy iskolában, ha polgári engedetlenség miatt egyszerre rúgnak ki hat tanárt – a többi között ez is kiderült a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott hat tanár perén, mely szerda reggel fél 9-kor folytatódott a Fővárosi Törvényszéken.
Még 2022 novemberének végén jött a hír, hogy egyetlen nap leforgása alatt három budapesti gimnáziumból nyolc tanárt rúgtak ki, mert részt vettek a polgári engedetlenségben, ebből hatan dolgoztak a Karinthy gimnáziumban. Pfeiffer Norbert, Rábai János, Horváth Brigitta, Ősi Judit, Nemes Mária és Velényi Dóra azzal érvelnek, hogy munkaviszonyuk megszüntetése jogellenes, a tankerület szerint viszont a tanárokat nem a véleménynyilvánításuk elfojtása érdekében rúgták ki. A tanárok eredetileg még kérték jogviszonyuk helyreállítását, de azóta ezt már nem kérik, sérelemdíjat viszont igen.
Az első tárgyalást tavaly márciusban tartották, ott még nem, de novemberben végre a tankerületi igazgató, Rábel Krisztina is megjelent, ő a mai tárgyalásra is eljött. A tárgyalás maratoni volt, és nemcsak az derült ki rajta, milyen rendkívüli gyakorlati nehézségeket okozott az iskolának a tanárok kirúgása, hanem az is, sokszor mennyire nem vevő a tankerület vagy akár a minisztérium arra, ha segítséget kér tőlük egy intézmény.
Amikor a tanárokat a szülők, a tetőjavítást az öregdiákok fizetik
A tanúk meghallgatása előtt néhány kérdést tisztáztak a felek, kiderült az is, hogy a tanárok elbocsátásuk után egyenként különböző időszakokban több hónapig tanítottak vissza a Karinthyba, amit a szülők fizettek nekik.
A tankerület szerint ez magántanításnak számít, ahogy a felperes ügyvédje fogalmazott: „mindenki úgy magántanár, ahogy szeretne lenni”.
A tanárok ügyvédje – Sziklai Tamás, a TASZ jogásza védi őket – úgy látja, a Külső-pesti Tankerület egyébként is „pikkelt a Karinthyra”, célja az volt, hogy rontsák a jó hírű gimnázium színvonalát. Az iskola elhanyagolását bizonyítja szerinte az is, hogy az épület állapota sok helyen életveszélyes volt, a konnektorból folyt a víz, de a tankerület még táblákat sem helyezett ki, amiről a diákok tudhatták volna, mely folyosókat kell elkerülni.
Rábel Krisztina a bíró kérésére megismételte, hogy az elmaradt óraszámok döntöttek az elbocsátásokról, és tagadta, hogy ellenérzései lettek volna a gimnáziummal szemben. Mint mondta, az elhanyagolás sem igaz, az érintett időszakban a Karinthyra költötték a legtöbb pénzt. Ettől még elismeri, hogy
a hozzájuk tartozó iskoláikra „tízszer ennyit lehetne költeni”.
A tetőproblémákról is tudott, hiszen azt többször is jelezte nekik az igazgató, de nem találtak életveszélyes helyzetet az épületben, amikor a helyzetet kivizsgálták.
Erről később a tanárok ügyvédje megjegyezte, hogy a tankerület 2023 év elején, február-március környékén 2 millió forint összeget költött a tetőre, ehhez képest az öregdiákok az iskola alapítványának 10 millió forintot gyűjtöttek össze, ebből finanszíroztak további felújítási munkákat 2023 tavaszán.
A kérdésre, hogy a felperesek mennyire voltak pótolhatatlanok, Rábel Krisztina azt mondta, az általuk vizsgált időszakban 28 pedagógus jogviszonya szűnt meg, ellenben 21 kinevezés történt és 25 tanárt foglalkoztattak óraadói szerződéssel. A felperesek szerint azonban ez nem bizonyít semmit, hiszen nem az óraszámokat kell nézni, hanem azt, hogy találtak-e olyan tanárt, aki például – két tannyelvű gimnázium lévén – tud idegen nyelven biológiát oktatni vagy franciaérettségire felkészíteni a diákokat. Hogy ez sikerült-e, arról később még lesz szó.
A tankerület előre figyelmeztetett
A perfelvételt csak ezután zárták le, és 11 körül kezdődött a tanúk meghallgatása, először Hutai Lászlóval, a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatójával, aki pozíciója miatt egyébként jelenleg is Rábel Krisztina beosztottja.
Az igazgató azt mondta, a polgári engedetlenségi mozgalomban részt vevő tanárok döntését semmilyen módon nem akarta befolyásolni, ugyanakkor kötelessége volt őket arról tájékoztatni, hogy ez akár munkaügyi következményekkel is járhat.
Elfogadtam a döntésüket, ők is ismerték az álláspontomat, nekem iskolavezetőként az volt a feladatom, hogy megoldjuk a gyerekek oktatását – mondta.
Az igazgató megjegyezte: a munkakörülményeik nem voltak ideálisak, épp ebben az időszakban egy nagyon csúnya beázás is volt az iskolában, a tanári és a titkárság is beázott, a tanári mosdóból kifolyt a víz a folyosóra, minden ott dolgozót érintett a probléma. Az iskola épületének állapotát Hutai többször jelezte. Volt, amikor semmi választ nem kapott a tankerülettől, és volt, amikor kritikus problémák voltak, például beszakadt az álmennyezet, ilyenkor intézkedtek és kivizsgáltatták statikussal.
Se fakultáció, se német nyelvű biológia
A tárgyaláson kiderült az is, hogy az átlag havi 220 óra volt, ami ez idő alatt sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt elmaradt a Karinthyban, Hutai szerint ez „kemény dió” volt, nehezen lehetett megoldani, de nem volt lehetetlen.
„Maradtak el órák, több mint egy adott időszakban, de megugorható volt az iskola részéről, nem okozott nagyobb gondot, mint egy súlyosabb influenzajárvány” – mondta.
Kifejezetten tanulságos részletek hangzottak viszont el arról is, mit is okoz egy állami iskolában a tanárhiány, különösen azután, hogy 76 tanárból hatot elbocsátottak. Hutai László azt mondta, hogy a kirúgások előtt nem volt számottevő a pedagógushiány, a Karinthy ugyanis abban a szerencsés helyzetben volt, hogy jó nevű iskola, így az összes tanári álláshelyük be volt töltve. Ehhez képest
az elbocsátás már nagy érvágás, lényegében választóvíz volt – tette hozzá.
A felmondás utáni időszak azért is volt rendkívüli, mert az elbocsátott tanárok közül soknak speciális szaktudása volt. Németül biológiát tanító kolléga például „nulla darab” maradt, Pfeiffer Norbertet azóta sem tudták pótolni. A biológiát a német tagozaton ezután magyarul tanították, bizonyos fakultációkat, például a földrajzot, nem tudták megtartani. A nemzetközi érettségi esetében sem maradt olyan franciatanár, aki elvégezte volna az ehhez szükséges felkészítő tanfolyamot.
A spanyolos csoportokat összevonták, volt olyan eset, hogy a tanárnak egyszerre kellett foglalkoznia a kezdőkkel, középhaladókkal és haladókkal. Megbicsaklott a spanyol OKTV-re való felkészítés is. A földrajz fakultációs felkészítést a szülők próbálták magánúton megoldani, ráadásul két osztályfőnököt is kirúgtak, ez egy nulladikos (két tannyelvű tagozatokon ez egy nyelvi felkészítő évet jelent) és egy végzős osztályt érintett.
Az igazgató szerint több fórumon is kezdeményezte, a tankerületnél, sőt még az államtitkárnál is, hogy legalább ezeket a speciális kollégákat óraadóként visszafoglalkoztathassák, felszólalt Pintér Sándor belügyminiszter konzultációján is erről, de nem kapott zöld utat.
Arra a kérdésre, tud-e valamit arról, miért pont ezt a hat tanárt bocsátották el, mik lehettek ezek a motívumok, az igazgató azt mondta, Rábel Krisztina felhívta őt telefonon az elbocsátások előtt, és azt kérte, próbáljon hatni a kollégákra, mert ez rossz irány. Ebben a beszélgetésben két kollégára külön felhívta a figyelmet, akik már „nagyon közel állnak a vörös vonalhoz”, vagyis ha ők tovább folytatják, rendkívüli felmondás lehet a vége. Szólt is ennek a két kollégának, akik ekkor sztrájkolni kezdtek a polgári engedetlenség helyett. Közülük végül csak az egyiket rúgták ki.
Amikor pedig a hat kollégát elbocsátották, olyan kritikus lett az iskola működőképessége, hogy a többiek úgy érezték, a gyerekek miatt már nem engedhetik meg, hogy folytassák. Később néhány nyugdíjas tanárt sikerült visszacsábítania, és volt korábbi kolléga is, aki beleegyezett, hogy visszajön.
Hutai László nem érezte, hogy a tankerületi igazgató külön a Karinthyt akarta volna büntetni, de az iskola által addig tapasztalt kiemelt bánásmód csökkent. Azt pedig kifejezett megszorításként érzékelte, amikor hirtelen határozatot kapott arról, hogy a szokásos öt osztály helyett csak hármat indíthat az iskola. Az ezt követő egyeztetések „pánik módban” zajlottak az iskola részéről, a kompromisszumos megoldás pedig az lett, hogy indíthatnak öt osztályt, de abból csak kettő lehet angol, egy német, kettő pedig normál.
Arról viszont nincs konkrét információja, hogy a két dolog, vagyis a polgári engedetlenség és az angol tagozatos osztály elvétele összefüggésben állt volna egymással.
„Ha én nem, akkor nem értem, hogy miért ők”
Tanúként idézték be Kiss-Berta Beátát, a gimnázium volt angol–magyar szakos tanárát is, aki tavaly januárban elhagyta a tanári pályát. Ő aktívan részt vett a polgári engedetlenségben, a sajtóban is gyakran szerepelt.
Megerősítette, hogy volt olyan kollégája, aki valóban pótolhatatlan volt, kiemelve például Ősi Juditot, aki a nemzetközi érettségizőknek tanított franciát, ehhez ugyanis komoly tanfolyamot kell elvégezniük a tanároknak. Hasonlóan Pfeiffer Norbert helyére sem tudtak felvenni német nyelvű biológiatanárt, és nagyon sokáig tartott az is, hogy spanyoltanárt találjanak. Egy másik spanyolos kolléga például szintén felmondott, amikor a kollégáit elbocsátották. Ő úgy emlékszik, hogy a földrajz fakultációt azért nem tudták megtartani, mert arra már egyszerűen nem jutott energiájuk a maradó földrajztanároknak, akik között szétdobták az órákat.
A bíró őt is arról kérdezte, vajon miért pont ezt a hat ember rúgták ki az engedetlenkedésben részt vevő 24-ből. „Ha én nem, akkor nem értem, hogy miért ők” – foglalta össze tömören Berta Beáta, aki maga is elismerte, hogy kiemelt arca volt az akciónak, és a kirúgásokig 17 óráját érintette, aminél több nem is lehetett volna.
Nem zárta ki azt sem, hogy a kirúgott hat tanár volt úgy kiválasztva a szaktudásuk miatt, hogy őket nagyon nehéz pótolni, de ezt alátámasztani nem tudja. „Ha másik hat tanárt választanak ki, akkor emberileg ugyanilyen nehéz helyzetbe került volna az iskola, de szakmailag nem” – fejtette ki.
Az engedetlenkedést egyrészt azért hagyták abba, mert nem érte el a célját, majd, amikor a téli szünet után visszament, arra is gondolt, hogy nem akarja elvenni a diákoktól a tanuláshoz való jogot. Szerepet játszott nála az is, hogy két kiskorú gyereke van, akik naponta kérdezgették, mikor rúgják ki, de ugyanez volt a kérdés a saját osztályában is, ezért ezt nem várta meg.
A kollégái esetében azt is érzékelte, hogy
egzisztenciális félelmük is volt, miután látták, hogy hatan közülük egyik napról a másikra veszítették el a munkájukat.
Harmadik tanúként Puskás Gábort, a Karinthy testnevelő tanárát hallgatta meg, aki egyben az intézmény szakszervezeti vezetője. Ő szintén megerősítette több kirúgott tanár pótolhatatlanságát, valamint azt is, hogy a német két tannyelvű tagozatra járók továbbra sem kaptak nyelvi biológiatanárt.
Felvetődött ismét a kérdés, hogy miért ezt a hat tanárt rúgták ki, hiszen közülük voltak olyanok, akik hangosabban szólaltak fel az engedetlenségi akcióban, és voltak, akik kevésbé. A 24-ből pedig többen maradhattak. Erre a pedagógus nem tudott válaszolni.
Arra viszont határozott igennel válaszolt, volt-e szerepük a kirúgásoknak abban, hogy alábbhagyott a polgári engedetlenség.
A félelem benne volt a közösségben – fogalmazott.
Valamint sokan attól is tartottak, hogy az iskola is veszélybe kerülhet.
Maradtak el órák, vagy nem?
Káldos János szülő vallomásában arról beszélt, mi történt a kirúgások után. Visszaemlékezése szerint volt olyan tanár, aki mindenképpen folytatni akarta a polgári engedetlenséget, a többség viszont az események után abbahagyta. Ebben az is szerepet játszott, hogy féltették az iskola jövőjét is.
Fontos fejlemény, hogy kiderült: a Karinthy honlapján fenn vannak egy táblázatban a helyettesítések és az elmaradt órák, erről a szülők a kirúgások után, december 6. és 20. között kimutatást is készítettek. Adataik szerint 221 olyan óra volt, amely az elbocsátott pedagógusokhoz kapcsolódott, ezek közül 116 elmaradt, 105 óra esetében pedig volt helyettesítés.
Ennek azonban ellentmond Rábel Krisztina hozzászólása, aki szerint a KRÉTA adatai szerint nem maradtak el órák, ő pedig csak abból tud kiindulni, hiszen az a hivatalos. Az a tárgyaláson nem derült ki, hogy mi a különbség oka, a KRÉTA-rendszerbe ugyanis elvileg az iskola írja be az adatokat, ennek megállapításához később valószínűleg bizonyítási eljárásra lesz szükség.
Címlapképünk egy korábbi tárgyaláson készült.
