Jelentős béremelést a kormány csak 2023-tól ígért, de ennek is ára lehet.
Végig kell gondolni, van-e értelme annak, hogy a közoktatásban tanító pedagógusok jelenleg is közalkalmazottként dolgoznak, míg a szakképzésben oktatók foglalkoztatása már a Munka törvénykönyve alapján történik – egyebek mellett erről is beszélt nemrég Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a Debrecen Televízióban, amit a debreciner.hu szemlézett.
Pósán szerint nem kérdés, hogy a pedagógusbéreket újra kell tervezni, ehhez említette példaként a szakképzést, ahol már nincs egységes bértábla, hanem egyéni bérezés van, így az egyéni teljesítményeket is jobban lehet jutalmazni. A képviselő megemlítette az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, jövőre várható 10 százalékos tanári béremelést, ami szerinte csak arra jó, hogy azt mutassa, a pedagógusokra a figyelem továbbra is “odairányul” a kormány részéről.
A nyilatkozat után a Népszava kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), de választ nem kaptak arra, valóban gondolkodnak-e azon, hogy a tankerületi iskolák pedagógusainak is megszüntetik a közalkalmazotti státuszát. Kunhalmi Ágnes MSZP-s parlamenti képviselő, a kulturális bizottság alelnöke Kásler Miklós Emmi-miniszter november 16-ai meghallgatásán szintén rákérdezett erre, de a tárcavezetőtől sem megerősítést, sem cáfolatot nem kapott.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke figyelmeztetett: a Munka törvénykönyve kevesebb védelmet nyújt, mint a közalkalmazotti törvény, például könnyebben el lehet bocsátani valakit, ha nem közalkalmazott. Emlékeztetett arra is, a szakképzésben nem teljesültek az ígéretek, egyéni béralkukra egyáltalán nem került sor, sok dolgozó bére pedig alig vagy egyáltalán nem emelkedett.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: