Nem a nyelvtanárok által adott órákkal van a legnagyobb probléma, hanem egyértelműen a természettudomány és informatika az, ami a leggyengébb pozícióban van, és lesz is a következő időszakban, hiszen a természettudományos tanárok átlagéletkora az összes tanár átlagéletkorához képet is lényegesen rosszabb, valamint látható, hogy bizonyos szakokból, úgymint a kémia vagy fizika, nem indul képzés gyakorlatilag az országban – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az Inforádió Aréna című műsorában.

Horváth Péter megjegyezte, a rendszerből kieső pedagógusok száma nagyobb, mint a rendszerbe érkezőké. „Ebből a szempontból nagyon borúlátó vagyok” – tette hozzá.

Szerinte legalább azt el kellene érni, hogy minél kevesebben hagyják el a pályát, aminek nyilván elsősorban anyagi oka van. A másik dolog, hogy minden mindent meg kell tenni azért, hogy egyre többen válasszák a pedagóguspályát, és a képzés után maradjanak is benne a rendszerben.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, Orbán Viktor október elején arról beszélt egy interjúban, hogy jövő januártól 10 százalékos béremelés jöhet a pedagógusok számára, valamint kilátásba helyezte azt is a miniszterelnök, hogy a gazdaság teljesítményétől függően 2023-tól megindulhat egy átfogóbb bérrendezés. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke olyan szempontból nem örült ennek a 10 százalékos bejelentésnek, hogy az bizonyos értelemben tovább rontja a tanárok társadalomban elfoglalt pozícióját, hiszen több mint 20 százalékkal fog emelkedni a minimálbér, és a jelek szerint a garantált bérminimum is hasonló értékben fog nőni.

Horváth Péter jónak tartaná, ha végre valóban kiszámítható, a társadalmi sztenderdhez kötött lenne az életpálya, ami hosszú távon biztosítja a pedagógusok helyzetét, mert az utóbbi két évtizedben kétszer volt komolyabb bérrendezés, de aztán látványosan visszaesett a pedagógusok bérpozíciója.

A szakember emlékeztetett, a 2013-as rendezés – az életpályamodell elindulása és az ahhoz kapcsolódó bértábla megalkotása – három alappillérre épült. Egy azonnali jelentős béremelés, a pedagógusok béralapját is a minimálbérhez kötik, és az inflációkövetés.

Ebből 2015-től gyakorlatilag megszűnt a minimálbérhez való rögzítés, miután 2014-es értéken befagyott a vetítési alap, majd 2016-tól megszűnt az inflációkövetés is.

Ma a nemzetgazdasági átlagbért, ami 440 ezer forint körüli összeg, egy pedagógus az előmeneteli rendszerben, 61 éves korára éri el, ami nem túl biztató – jegyezte meg a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: