Élet+Stílus MTI 2019. november. 18. 21:44

Már évi 107 kiló csomagolást dob ki egy német

A szövetségi környezetvédelmi hivatal (UBA) hétfőn megjelent kimutatása szerint sokszor indokolatlanul "anyagintenzív" a termékek csomagolása.

Az UBA közleménye szerint a legutóbbi vizsgált évben, 2017-ben országszerte 18,72 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami új történelmi csúcs és 3 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 18,16 millió tonnához képest.

A lakossági fogyasztás részaránya 47 százalékos, ami 3,8 százalékpontos növekedés éves szinten, és 8,84 millió tonna, vagyis fejenként 107 kilogramm kidobott csomagolóanyagot jelent.

A növekedés egyik fő oka a gazdasági fellendülés, ami több terméket, és így több csomagolási hulladékot is jelent. Fontos tényező a fogyasztói szokások változása is. Így nagy szerepe van a csomagküldő rendszeren alapuló internetes vásárlás és a házon kívüli étkezés szokásának. A csomagolóanyagoktól elvárt új tulajdonságok és funkciók, például az újrazárhatóság és a termék adagolásához mellékelt kiegészítők is növelik a hulladék mennyiségét, és az is, hogy a fogyasztói termékek gyártói számos árucikket egyre kisebb adagokba porciózva forgalmaznak.

A németek túl sok csomagolóanyagot fogyasztanak, ami árt a környezetnek - húzta alá Maria Krautzenberg, az UBA vezetője, kiemelve, hogy sokszor indokolatlanul "anyagintenzív" a termékek csomagolása. Így például a fogkrémeknél gyakori, hogy az anyagot tartalmazó tubust, vagyis magát a becsomagolt terméket is még külön becsomagolják.

Azonban az újrahasznosítási arány viszonylag magas, a csomagolási hulladék valamennyi típusát együttvéve csaknem 70 százalékos, de a környezet védelmében még tovább kell emelni - tette hozzá a szakember.

A hivatal adatai szerint a papír és a kartonpapír esetében 87,6 százalék, az üvegnél 84,4 százalék az újrahasznosított anyag aránya, a műanyagnál viszont csupán 49,7 százalék, a csomagolóanyagokhoz felhasznált fa esetében pedig mindössze 25,8 százalék.

hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.