Az allergiás tünetek időszakában nem javasolt bőrpróbát végeztetni, így aki tavaly két hétnél tovább szenvedett orrfolyástól, tüsszögéstől vagy szemviszketéstől, annak tanácsos az allergiás panaszok jelentkezése előtt vagy később, a tünetek lecsengése után elvégeztetnie a vizsgálatot.
Az enyhe idő beköszöntével párhuzamosan, a mogyoró, a nyír, a kőris, az éger és a tölgy virágzásával az első tavaszi hónapokban elkezdődik a hivatalos pollenszezon.
Pollenallergiás tünetek gyanúja esetén fül-orr-gégészeti vizsgálatot követően kerülhet sor a specifikus allergének kimutatására bőrteszttel vagy vérből, úgynevezett allergén specifikus IgE kimutatásával. A bőrpróba (Prick-teszt) során az allergént az alkar bőrére csepegtetik, majd felületi karcolást követően figyelemmel kísérik a bőr reakcióját – ismertette Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem adjunktusa.
Kraxner Helga felhívta a figyelmet arra, hogy az allergia kezelésére szolgáló antihisztaminok, szisztémás szteroidok vagy egyéb gyógyszerek torzíthatják a teszt eredményét. Szélsőséges esetekben az allergiás szezonban végzett bőrteszt súlyos kockázatot is jelenthet.
Az allergiás tünetek provokálása kis százalékban anafilaxiás reakciót válthat ki, ami ödémával, fulladással, keringési- és légzési elégtelenséggel járó életveszélyes állapot. A vizsgálatra a tünetmentes időszak a legalkalmasabb, ezért, aki tavaly a márciustól október végéig tartó pollenszezonban két hétnél hosszabban tapasztalt orrfolyást, szemviszketést, könnyezést, tüsszögést, annak érdemes a következő hetekben vagy a panaszok lecsengése után egy vizsgálattal alátámasztani az allergiát.
Az allergia gyógyszeres kezelését a várható szezon kezdete előtt 1-2 héttel érdemes elkezdeni. A terápia alapját az antihisztamin és a lokális szteroidkészítmények képezik.
Az allergia oki kezelésében alkalmazott úgynevezett immunterápiát szintén időben, az adott allergén megjelenése előtt néhány hónappal kell elkezdeni, de csak abban az esetben hatásos a kezelés, ha a páciens legfeljebb egy-két domináns allergénre érzékeny – emelte ki Kraxner Helga.
Az egyetemi adjunktus hangsúlyozta, bárhogy is döntünk, tüneti vagy oki terápiát választunk, az allergiás tüneteket nem szabad elhanyagolni, a kezeletlen allergiás náthából ugyanis akár egyik évről a másikra allergiás asztma alakulhat ki.