Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Azt tudtuk, hogy az óraátállítás utáni napokbantöbb közlekedési baleset történik, mint máskor, de most kiderült: a bíróságon is szigorúbb ítéletek születnek ilyenkor. A bekapcsolt telefon pedig akkor is kialvatlanságot okoz, ha nem jön se hívás, se üzenet. De mire figyeljünk még?
2016 az alváskutatás éve volt, és akadtak helyek, ahol ezt igen komolyan is vették. Az amerikai kormány például dollármilliárdokat áldozott a kutatásra. Tulajdonképpen már ennek is meg kellene győznie minket arról, hogy jókat aludni igenis érdemes.
De mire jutottak a tudósok (agykutatók, neuropszichológusok, kronobiológusok és etológusok) 2016-ban?
1. A koránkelés a génjeinkben van
A 23andMe vállalat, mely genetikai tesztelésekre szakosodott, 90.000 pacsirta típusú (tehát magát korán kelőnek valló) ember genotípusát vizsgálta meg. Összesen 15 DNA mutációt találtak, mely elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az adatok reprezentatív statisztikai tényezőnek számítsanak. Több kutatás is volt már, mely az emberi kronotípus genetikai hátterét kutatta, de egyik sem volt olyan nagyszabású és átfogó, mint a 23andMe-nél végzett elemzések.
2. Dollármilliárdokba kerül a kialvatlanság
A kialvatlanság csak az amerikai gazdaságban 411 milliárd dollárt emészt fel évente. Hogy miért? A kialvatlan dolgozók csökkent teljesítménnyel és magasabb hibaszázalékkal dolgoznak. Egy tanulmány szerint a kialvatlanság évente 1,23 millió munkanapnyi veszteséget okoz a vállalatoknak és a gazdaságnak.
Szeretnél jól aludni végre? 10 kincset érő tipp, amivel legyőzheted az álmatlanságot!
3. Az alvás szó szerint megszépít!
Egy brit kutatás szerint a kialvatlan embereket kevésbé intelligensnek találták. Az alvás ráadásul feszesebbé teszi a bőrt, ráadásul sokkal olcsóbb, mint egy éjszakai krém. A kutatók megállapították, hogy valószínűleg az álmosabb szemek miatt tűnhettek a kialvatlan emberek kevésbé intelligensnek. Aki álmatlanságban szenved vagy keveset alszik, ne essen pánikba! Egy másik kutatás szerint az álmatlan emberek hajlamosak túlbecsülni a fáradtságuk mértékét és azt hiszik, nagyon is meglátszik rajtuk – míg egy külső szemlélő számára mindez kevésbé feltűnő.
4. Még egy ok, amiért utáljuk a hétfőket!
A tavaszi óraállítást követő hétfőn jóval magasabb arányban fordulnak elő közlekedési balesetek és lényegesen több embert szállítanak kórházba stroke-kal vagy szívinfarktussal. Ezt eddig is tudtuk, azonban az is kiderült, hogy ezen a napon szigorúbb bírósági ítéletek születnek – amiért a bírák és az esküdtszék kialvatlansága felelős. A Washingtoni Egyetem kutatója szerint „az alvásnak semmiféle szerepet nem kellene játszania az ítélethozatalban, azonban sajnos a tapasztalatok mást mutatnak.”
5. A telefonnak már csak a gondolata is ébren tarthat!
Különösen a gyerekek álmát zavarhatja meg illetve krónikus kialvatlanságot okozhat a bekapcsolva hagyott és éjjel is csipogó mobiltelefon. Egy 2016-os kutatás szerint azonban a bekapcsolt, Wi-Fi-re csatlakoztatott telefonnak már a gondolata is felületesebb alvást okoz.
6. A kialvatlan emberek könnyebben becsaphatók
A Kaliforniai Egyetem kutatói meglepetten állapították meg, hogy kialvatlanul hajlamosak vagyunk elfogadni olyan tényeket, amelyek gyökeresen ellentmondanak annak, amit a saját szemünkkel látunk és tapasztalunk. Még hátborzongatóbb az, hogy a kialvatlan emberek döntéshelyzetben hajlamosabbak tanácsokat elfogadni – függetlenül attól, hogy a tanács megbízható forrásból származik-e vagy sem.
7. A szakállas agámák pont úgy alszanak, mint mi – és ennek igenis van jelentősége!
A szakállas sárkánygyíkok is sokáig izgalomban tartották az alváskutatókat. Mitől lesz jelentőségteljes a szakállas agáma egy kutató számára? Az, hogy a szakállas agámáknak is vannak alvási ciklusaik – akárcsak az embernek. A Max Planck Intézet kutatói az agyi scannelés eredményeiből azért is jöttek annyira lázba, mert eddig azt hitték, az alvásfázisok csak madarak és emlősök esetén vannak jelen. Hogy ebben ekkorát tévedtek, azt jelenti, hogy az alvásfázisok valahol sokkal régebben, az evolúció egy sokkal korábbi szakaszában gyökereznek, mint eddig hittük.
8. A sziesztázás jó, de ilyenkor nem csak az agyunkat frissítjük fel
Sokan, sokféle fórumon hangsúlyozták már, hogy mennyire hasznos az ebéd utáni fél-egyórás szieszta. A kutatók főleg a kognitív előnyeit szeretik hangsúlyozni, például azt, hogy a szieszta után mennyivel jobban működik a rövid- és hosszú távú memóriánk. Azt azonban sokáig nem tudtuk, hogy a memória javulása mellett a vegetatív idegrendszernek is sokat segítünk, amikor délután ledőlünk - ez az, ami szerepet játszik a memorizálási funkcióban. A vegetatív idegrendszer felelős az emésztési folyamatokért, a keringés fenntartásáért és a testhőmérséklet szabályozásért.
