A TIME magazin az év 200 legjobb találmányát felvonultató listáján a divatiparral kapcsolatos innovációk is helyet kaptak. A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik az iparágban.
Jó úton vagyunk afelé, hogy értékeink elvesszenek – véli Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Át kell váltanunk egy, a mostanitól különböző társadalmi-gazdasági modellre.
A rohamosan csökkenő kulturális érték és az egekbe növekvő környezeti terhelés görbéje már metszette egymást. Ma már együgyű szórakozássá silányult az olimpia, melyet esztelen pazarlás szolgál ki. Vélemény.
A divatipar jelentős terheléssel jár a környezetre. Ráadásul nem is a gyártás, hanem főleg az jelent számottevő kibocsátást, ami azután történik a ruhadarabokkal, hogy valaki hazaviszi és elkezdi hordani ezeket. Ezért nem mindegy, hogyan mossuk, vasaljuk, szárítjuk, vagy őrizzük meg más formában a ruháink eredeti formáját.
A szakértők attól tartanak, hogy a pandémiás nyomás enyhülése után kialakult áremelkedés miatt ellenőrizhetetlen eredetű külföldi áru lepi el a polcokat. A koronavírus-járvány persze összességében is megrázta az élelmiszeripart – amihez még hozzátett az energiaárak és az építőipari alapanyagok drágulása.
Több ezer kilométert repülhet egy csapat, ha döntőbe kerül, és akkor még a szurkolókról szó sem esett. Bár az UEFA szerint sokat tettek a környezetért azzal, hogy nem kell új stadionokat építeni az eseményhez, környezetvédők szerint a torna ökológiai lábnyoma „a lehető legnagyobb lesz”.
Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.
Nemcsak az élelmiszer-pazarlás mértékét csökkenti, de a sörfőzés ökológiai lábnyomát is, ha az árpa helyett kenyérmaradékból készítenek sört.
A húsfogyasztás ökológiai lábnyoma nagy, fehérjére viszont szüksége van az emberi szervezetnek, így a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy erre megoldást találjanak.
Ha hidegebb vízzel és gyorsabb programmal mosunk, kevesebb mikroműanyag kerül a szennyvízbe, hosszabb lesz a ruhák élettartama és kevesebb energiát használunk.
Igen komoly eredményt ért el a környezettudatosság terén a Google, a vállalat bejelentése szerint közvetetten már sikerült elérni a szénlábnyom eltiprását.
Minek is legyártani egy ruhát, ha igazából sokan csak azért vásárolnak, hogy a közösségi médiában parádézzanak benne? A divat egyre digitálisabb és egyre inkább a virtuális térre alapoz: egyre több márka készül arra, hogy előbb-utóbb nem is lesz szükségünk hagyományos ruhadarabokra.