Zhvg hvg.hu 2021. március. 05. 11:06

Élen jár energiapazarlásban a magyar lakosság

Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.

Az iparhoz képest jóval nagyobb a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, mint a fejlett iparral bíró országokban – derül ki a szigetelési megoldásokkal foglalkozó vállalat, a Knauf Insulation közleményéből. Míg a magyar lakosság energiafelhasználási aránya 32 százalék – írják –, addig az Egyesült Államokban csupán 18 százalék. Az Eurostat adatai szerint ráadásul a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság: Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig 20 százalék ez az arány.

Kiszámolták, hogy egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki.

A magyar családi ház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó tagország között van. Az egy főre jutó évi 5,7 tonnás szén-dioxid kibocsátásából így 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Ennek is betudható, hogy

Magyarország az ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyi fenntartható lenne.

A cég szerint a magas fogyasztás egyik oka, hogy az épületek jellemzően korszerűtlenek, az emberek elavult kazánnal pazarlón fűtenek, a meleg pedig kiszáll a gyengén szigetelt ablakon. A fogyasztási arányok eltolódását az is befolyásolja, hogy Magyarországon jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg például a cseheknél sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.

tudatos mindennapok
Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.