Karácsonyfára ma már csak a magyarok aggatnak pillangószerűen becsomagolt bonbont, az idáig vezető út azonban számos legendán és fenyőágon át vezetett. Hogyan tört be a piacra a Stühmer-féle cukkedli, és hogyan vált a karácsony igazi nemzeti sportjává a cukorkakeresés? Szaloncukor-történelem a nádméztől az üres papírig.
Ha eddig nem gondolkozott azon, milyen íze lehet a vörösboros, darált húsos csokoládénak, akkor itt az ideje, hogy bepótolja a lemaradását.
Bécsi körképünk a tésztás-pisztáciás divatcsokiról.
A sport után a csokoládé lett az Egyesült Arab Emírségek új eszköze, amivel eltakarja a szemünk elől az emberi jogok tiprását, vélik a TikTokról indult édességdivat kritikusai. Tény, hogy a pisztáciakrémes-pirított tésztás csemege mindent leuralt, akkora trend lett, hogy már csempészik is, például Magyarországon át. Németország és Ausztria már teljesen letérdelt a divat előtt, pedig hamarosan akár be is tilthatják a dubaji csoki nevet.
Sok múlik a cukorbevitel formáján és mennyiségén, ha az egészségről van szó –derült ki egy 70 000 ember bevonásával készült vizsgálatból.
Nem mérik olcsón, de bő kézzel sem.
Már sokadjára osztották ki az Év szaloncukra díjat, ahol nemcsak a zsűri által legjobbnak titulált szaloncukrokat mutatták be, hanem a hazai édességiparba is betekintést engedtek.
Addig kell ütni, amíg apró darabokra nem esik szét, különben nem hoz szerencsét.
Halloween előtt vizsgálta be az étcsokoládékat a Consumer Reports amerikai fogyasztóvédelmi szervezet, hogy kiderüljön, mennyire biztonságos a fogyasztásuk. Igen meglepő eredmények születtek.
Szerintük a gyakorlatban nem megvalósítható az erdőirtásról szóló uniós törvény.
A Byakuyából egy adag több mint 2,2 millió forintba kerül.
Több sikertelen próbálkozást követően a Columbia Egyetem mérnökei eredményesen ki tudtak nyomtatni egy hét összetevőből álló sajttortát, mely bár nem úgy néz ki, mint egy cukrászdai édesség, de állításuk szerint finom.