Kiderült, mibe halt bele az első ember, akibe sertésvesét ültettek
Nem a donorszerv, hanem „váratlan szívesemény” miatt vesztette életét Richard Slayman, aki elsőként kapott genetikailag módosított sertésvesét.
Nem a donorszerv, hanem „váratlan szívesemény” miatt vesztette életét Richard Slayman, aki elsőként kapott genetikailag módosított sertésvesét.
Bár a transzplantáció sikeres volt, egyéb okokból később el kellett távolítani a sertésvesét abból a páciensből, akin másodjára végeztek el ilyen operációt a világon.
Jól van, és szabadon tud mozogni az a kínai beteg, aki egy genetikailag módosított sertésmájat kapott május közepén.
Bár nem ez az első alkalom, hogy sertésvesét ültetnek egy emberbe, de egy 54 éves amerikai nő abban biztosan első, hogy emellett még egy szívpumpát is kapott a 9 napos beavatkozás során.
Sikeresnek tűnik egy amerikai szervátültetés, a páciens két héttel a műtét után elhagyhatta a kórházat. A korábban sertésszívet kapó két ember halála talán nem volt hiábavaló áldozat, de biztosat még nem lehet mondani.
Amerikai kutatók génmódosított törpemalacok veséjét ültették be majmokba, hogy kiderüljön, működőképes lehet-e a xenotranszplantáció, azaz az eltérő fajok közötti szervátültetés. A most elért eredményük világviszonylatban is egyedülálló.
Az amerikai Revivicor olyan génmódosított sertést tenyésztett ki, amelynek veséje úgy funkcionál az emberben, mintha a saját szerve dolgozna. A eredmény igen biztató.
A Miromatrix nevű amerikai cég úgy igyekszik átalakítani a sertés máját, hogy azt emberinek érezze a szervezet, ha beültetik.