Történelmi operációt hajtottak végre áprilisban a Harvard orvosi iskolájának legnagyobb oktatókórházában, a Massachusetts General Hospitalban: a 62 éves Richard Slayman elsőként kapta meg egy genetikailag módosított disznó veséjét.

A páciens körülbelül két héttel a beültetést követően elhagyhatta a kórházat, ám két hónappal később Slayman elhunyt. Az orvosok akkor annyit közöltek, nem volt jele annak, hogy a beültetett szerv kilökődött volna – most megerősítették, hogy a halála nem a beavatkozás miatt következett be, hanem egy „váratlan szívprobléma” miatt. Erről a Gizmodo írt egy, a témában tartott panelbeszélgetésen elhangzottak nyomán.

Ez, bár még így is egy tragédia, de abból a szempontból jó hír, hogy nem a xerotranszplantációval (állatból származó szerv beültetésével) volt gond – így ez még mindig egy járható út lehet arra, hogy kezeljék a kevés donorszerv problémáját.

Az állati szervek emberbe történő ültetésével régóta foglalkozik a tudomány, ám ehhez szükség volt a modern génszerkesztési technológiákra is, melyekkel közelebb hozhatók az állati szervek az emberi biológiához. A sertés és az ember közötti egyik fontos különbség (a sok hasonlóság mellett), hogy az állatok az izmaikban előállítják az alfa-gal nevű cukrot. Az ember nem. Ez az egyetlen módosítás, amit elvégeztek az orvosok a sertésvesén: egyszerűen megakadályozták a cukor termelését, és be is lehetett ültetni. Ezt alkalmazták a második embernél is, akibe ilyen vesét ültettek be – alig három hónappal később ő is meghalt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.