Kevesebb mint három hónappal a transzplantációt követően elhunyt Lisa Pisano, akibe a történelemben másodjára ültettek be egy genetikailag módosított sertésvesét – írja az IFL Science. Az operáció azért is történelmi volt, mert a szervbeültetés mellett egy szívpumpát is kapott a páciens.

Az 54 éves nőn áprilisban végezték el a műtétet, egy súlyos betegség végső megoldásaként – ám a módosított sertésszervet 47 nappal később el kellett távolítani.

Az állati szervek emberbe történő ültetése régóta van a tudomány célkeresztjén, ám ehhez szükség volt a modern génszerkesztési technológiákra is, melyekkel közelebb hozhatók az állati szervek az emberi biológiához. A sertés és az ember közötti egyik fontos különbség (a sok hasonlóság mellett), hogy az állatok az izmaikban előállítják az alfa-gal nevű cukrot. Az ember nem. Ez az egyetlen módosítás, amit elvégeztek az orvosok a sertésvesén: egyszerűen megakadályozták a cukor termelését, és be is lehetett ültetni.

Az operációt követően az orvosok beszámolói szerint nem történt kilökődés, ami bizonyítja, hogy a módosítás sikeres volt. Mégis, végül el kellett távolítani, de más okból: a szívpumpa hibája miatt ugyanis a szerv károsodott. A nőt ezután dialízis gépre helyezték, ám nem sokkal később elhunyt.

Az orvosok hálásak az orvostudománynak tett hozzájárulásáért, az operáció révén ugyanis jobban megérthetik a xenotranszplantációt, vagyis az állati szervek emberbe történő beültetésének mikéntjét.

Az első sertésvese-beültetést Richard Slaymanen végezték el márciusban, és bár eleinte úgy tűnt, elkezdett felépülni, végül két hónap múlva, május elején elhunyt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.