A kimagasló infláció miatt reálértéken erős apadás mutatkozott mind a hazai média reklámbevételében, mind a kommunikációs szektorok bevételében: az előbbi 6,6 százalékkal, az utóbbi 3,1 százalékkal csökkent tavaly az előző évihez képest. Ehhez csak kismértékben járult hozzá, hogy az állami cégek kommunikációs költéseit jelentősen visszafogták.
15 milliárd forint adóbevételt vár 2023-ban a kormány a médiacégek reklámbevételeinek megadóztatásából, bár a szektorban extraprofit legfeljebb a kormánybarát médiumoknál fedezhető fel. A magyar reklámpiacot letaroló globális szereplők, mint a Google és a Facebook megadóztatása kétséges, és tovább szűkíti a hazai szereplők mozgásterét az óriásokkal szemben.
Közel 260 milliárd forintot költöttek el tavaly reklámozásra, a Magyar Reklámszövetség azt mutatja be, hogyan ment el ez az összeg.
Jó hír viszont, hogy 2017-ben a piaci szereplők is több pénzt költöttek hirdetésekre.
Csúcsidőben az állami hirdetési piac több mint felét uralta Simicska Lajos médiaportfóliója, mielőtt összeveszett volna Orbánnal, mostanra lényegében nem érkezik oda egy fillér sem.
Az interneten költik a legtöbb pénzt hirdetésekre, egyedül a nyomtatott sajtóban nem volt jelentős növekedés tavaly. Első ránézésre jól áll a magyar reklámpiac, de sok baj van a háttérben.
Viharos év volt a 2016-os a magyar médiában, és ez meglátszik a most közölt reklámköltési összesítésből is. Ebből épp a legnagyobb kormánypárti televízió maradt ki.
Szakított az iparági hagyománnyal a kormánypárti kereskedelmi tévé, és nem köti a szakma orrára bevételi adatait. Iparági szereplők szerint azért nem, mert így az is kiderülne, mekkora összeget kaszált állami hirdetéseken. A TV2 visszautasítja a vádakat.
A Nielsen 30 ezer fős kutatása szerint a magyarok 10 százalékponttal jobban bíznak a reklámokban, mint az átlag európai. Bár a kérdőívet kitöltő magyarok 45 százaléka állítja csak, hogy bízik a tévéreklámokban, 54 százalékukat ösztönözték cselekvésre a televíziós hirdetések.
2011-hez képest 50 százalékkal nőtt az internetes újságok száma: több mint háromezer van belőlük. Közben 24,9 százalékra nőtt az internetes hirdetések részesedése a reklámtortából.
Folytatódott sajtó reklámbevételeinek csökkenése, az internet kivételével a média összes szegmense kevesebb bevételhez jutott, a webes újságok viszont csaknem 20 százalékkal több bevételre tettek szert.
A kereskedelmi rádiókon csak bevételi nyomás van, az állami beavatkozást nem érdemes túlmisztifikálni. Igaz, a piacot sok minden torzítja - állítja Nagy Bálint, az IBS marketing tanszékvezetője, akit a Neo FM földbe állása kapcsán az életciklusa végéhez érő rádiózásról, a zsugorodó reklámköltésekről és a kereskedelmi rádiózás lehetséges jövőjéről kérdeztük.