Három év alvó állapot után a kormány újra felélesztette a reklámadót, 15 milliárd forint bevételre számítanak belőle. Az adóalapot eddig a reklámbevétel alapján határozták meg, most viszont Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter úgy nyilatkozott, hogy egységesen a nettó árbevétel 2,5 milliárd fölötti része lesz adóköteles.

Nagy a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, a reklámadót a telekommunikációs szektorra vetik ki, arra hivatkozva, hogy a válság alatt többet használták az emberek a miniszter szerint, ezért van ott extraprofit.

A Covid-járvány okozta home office-jelenséggel összefüggő folyamatok fő haszonélvezői valóban a telekommunikációs és e-kereskedelmi cégek voltak, és néhány szereplő esetében tényleg vaskos profit termelődött az elmúlt években – így például az állami informatikai közbeszerzéseken taroló 4iG-nál, amely tavaly megvette a Digit, és az idei év elején többségi tulajdont szerzett az addig állami tulajdonban lévő Antenna Hungáriában. A bökkenő ott van, hogy a távközlési cégeknek nincs reklámbevétele, és így nem is kell reklámadót fizetniük – rájuk egyébként külön szektorális adót vezet be a kormány.

AFP / Valery Hache

A médiacégeket vizsgálva elmondható, hogy a járvány első időszakában, a nagy lezárások idején valóban soha nem látott szintre emelkedett a televíziók nézettsége és az online felületek látogatottsága. Ezt azonban nemhogy nem követte a reklámbevételek növekedése, hanem egyenesen lenullázódott 2020 első félévében. Tehát nézettség volt, bevétel nem. A hirdetési volumen korábbi szintre való visszatérése nem a nézettség és látogatottság változásával függött össze, hanem a globális gazdasági kilátások javulásával.

Egyelőre nem világos, hogy a Kormányinfón elhangzottak azt jelentik-e, hogy egy kiadónak vagy tévétársaságnak fizetnie kell-e például az előfizetésekből, támogatásokból, nyomdai tevékenységből, kábeldíjból származó bevételei után is, vagy a törvénymódosításban már 2,5 milliárd forint reklámbevétel lesz feltüntetve. A reklámadótörvény jelenlegi formájában úgy rendelkezik, hogy a reklámbevételek 100 millió forintig adómentesek, efölött 7,5 százalékot kell utánuk fizetni.

Ha 2023-tól valóban a nettó árbevétel alapján határozza meg a kormány a reklámadót, akkor azt inkább médiaadónak kellene hívni. A hvg.hu által megkérdezett reklám- és médiapiaci szereplők jelenleg nem tudják eldönteni, hogy fogalmazási hibáról van-e szó. Kerestük a Pénzügyminisztériumot, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Túry Gergely

A másik kérdés, hogy a törvény vonatkozik-e a globális reklámpiaci szereplőkre, hiszen például a Google vagy a Facebook bevételét nem Magyarországon könyveli el. Ezek megadóztatása rendkívül problémás, és a NAV-nak többször is beletört a bicskája.

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszövetségeinek pénteki közleménye szerint a „reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy extraprofitra vonatkozik, a reklámadó szempontjából nem releváns”. Hozzáteszik: a hazai reklámbevételek 2021-ben mért nominális értéke még mindig nem érte el a 2019-es szintet. Felhívják a figyelmet, hogy a gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja. Végül megjegyzik, hogy a hazai médiavállalatokat előnytelenebbül érinti majd a reklámadó, mint a globális hirdetési platformokat.

Ki lesz érintett?

A Whitereport médiakutató cég a hazai top 100 médiavállalatról készített jelentése szerint 2020-ban a három legnagyobb médiavállalat: a Mediaworks, a TV2 és az RTL Magyarország tette ki a 280 milliárd forint árbevétel 48 százalékát, tehát ők lehetnek a leginkább érintettek. Ebből kettő kormányközeli médiaég, amelyek rengeteg állami hirdetésben részesülnek. A kormánybarát médiumok a múltban sem szenvedték meg a reklámadó hatását, hiszen az állam irányított reklámköltése a 2010-es évek végén pörgött fel korábban soha nem látott szintekre (évi 75-100 milliárd forintra). Ennek szinte teljes egésze a kormánybarát felületeknél landolt.

Kiadók esetében a 2,5 milliárd forintos árbevételt a Mediaworks, a Central Médiacsoport, a Ringier Axel Springer, valamint a HVG érte el 2020-ban – a tavalyi évre vonatkozó beszámolók még nem nyilvánosak. Kérdés, mi lesz például az Indamedia csoporttal és annak cégeivel, mint az Index.hu-val vagy a Femina Mediával, amelyek külön-külön nem, együtt azonban már elérik az adóalap minimumát.

Fazekas István

Tévétársaságok esetében a ViacomCBS, a TV2 Csoport, az RTL Magyarország, az AMC Networks Central Europe és az ATV ért el 2020-ban 2,5 milliárd forint fölötti árbevételt.

Fizetni fognak még a plakátcégek is, itt a legnagyobb szereplők a francia tulajdonú JCDecaux, a kormányközeli Publimont, de a kisebb cégek közül is van, amelyik eléri az adóalap minimumát. Rádiók közül jelenleg egyetlen cég sem éri el a 2,5 milliárd forintot.

Jelenleg nem tudni, mi lesz azokkal az e-kereskedelmi, apróhirdetési és aukciós felületekkel, ahol lehetőség van a hirdetéseket pénzért kiemelni, magyarán reklámbevételre tesznek szert.

Fülöp Máté

Globális uralom

A már említett globális technológiai cégek esetében (mint a Google vagy a Facebook) a kormány korábban bejelentési kötelezettséget rendelt el (tehát le kellene jelenteniük, mennyi reklámbevételre tettek szert a hazai szereplők után, és ebből adózniuk is kellett volna), ennek hiányában a NAV több milliárd forint büntetést szórt ki rájuk, és a két cég felkerült a legnagyobb adótartozással rendelkező szereplők listájára.

Azóta egyik cég sem szerepel ezen a listán. A kormány 2021-ben jelentette be, hogy a Facebook kifizetett 3,8 milliárd forintnyi reklámadót 2017-re és 2018-ra. Ezt akkor Varga Judit igazságügyi miniszter lobbitevékenységének számlájára írták – valójában a Facebook 2017 végén önként vállalta, hogy 2019-től mindenhol adózni fog, ahol hirdetései jelennek meg.

A Google-ről még kevesebbet lehet tudni, a hvg.hu forrásai szerint a cég ugyan fizetett valamennyit, de ennek összegéről sem a Google, sem a kormány nem adott tájékoztatást. Az biztos, hogy a Google a reklámadó hatására beperelte a magyar kormányt, az Európai Bíróság viszont kimondta, hogy maga a reklámadó léte jogszerű, az azzal kapcsolatos szankciórendszer már nem elfogadható mértékű. Előfordulhat, hogy végül született valamilyen peren kívüli egyezség a két fél között.

AFP / Christoph Dernbach

Akár fizetnek a techcégek, akár nem, a reklámadó bevezetésével tovább fog dőlni a pálya az irányukba. A különböző online és nyomtatott kiadók, tévék, rádiók, plakátcégek önbevallása alapján készített úgynevezett reklámtorta-adatok alapján a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) úgy számolt: 2021-ben összesen 305 milliárd forintnyi volt a hazai reklámköltés. Ennek egyharmada, 102 milliárd forint a globális szereplőkhöz, főleg a Google-höz és a Facebookhoz került. Ha csak a digitális bevételeket nézzük, akkor pedig 65 százaléka, miközben a hazai kiadók összesen csak 54,1 milliárd forint reklámbevételt értek el.

A két techcég aránya a digitális reklámköltéseken belül minden évben folyamatosan nő, a 2010-es évek közepén még csak a digitális költések felét vitték a hirdetők erre a két platformra. Az óriáscégek és a hazai vállalatok jövedelmezősége teljesen eltérő, és a jellemzően alacsony nyereséggel működő hazai médiavállalatokat sokkal jobban is fogja sújtani, mint a nemzetközi szereplőket, akiknél ráadásul a fizetendő adó mértéke egyáltalán nem transzparens. Átláthatatlan, hogy miért fizetett a Facebook két évre 3,8 milliárd forintot, a Google befizetése pedig ismeretlen. A hvg.hu kérdéseket tett fel a NAV-nak az ügyben, válaszuk esetén a cikket frissítjük.