Tovább erősödik az internet, ami a reklámkiadásokat illeti, most már látványosan többet költenek ott hirdetésekre, mint akárhol máshol – derül ki a Magyar Reklámszövetség adataiból. 2016-ban összesen 66 milliárd forint értékben hirdettek az interneten, ami 21,9 százalékos növekedés volt egyetlen év alatt. A lista második helyén a televízió áll, 56 milliárd forinttal. A nyomtatott sajtóban 32 milliárdot költöttek el a hirdetők, ez volt az egyetlen olyan szegmens, ahol nem mértek látványos emelkedést 2015-höz képest.

A reklámtorta összességében 216 milliárd forintos volt tavaly, az egy évvel korábbi 194 milliárd után. Ez első ránézésre szép változásnak tűnik, csakhogy több problémát is látunk, ha a számok mögé nézünk. Egyrészt 2016 különleges év volt a sport szempontjából: a foci-Eb és az olimpia is hagyományosan megdobja a reklámköltéseket, hát még akkor, ha a magyar válogatott is ott van az Európa-bajnokságon.  Márpedig csak erre alapozni nem lehet mindig. Rossz tendenciának tartják a hirdetők azt is, hogy a reklámadó törvénye, a közterületi hirdetések extra adóztatása, és az új törvénytervezet, amellyel a településkép védelmére hivatkozva korlátozhatják a reklámokat, nagy bizonytalanságot okoz a piacon. A reklámadó új javaslatát épp tegnap adták be, ez alapján 7,5 százalékos adót kellene fizetni, a leginkább pedig a bolti reklámújságokban érné meg hirdetni.

Az állam 2016-ban többet költött hirdetésekre, mint bármelyik cég – állapította meg a Magyar Reklámszövetség. A teljes reklámiparban több mint 80 százalékkal költött többet az állam, mint egy évvel korábban. Csak a tévében 140 százalékos volt a növekedés.

Látványos változás az is, hogy a nagy nemzetközi techcégek egyre nagyobb szeletet kapnak a magyar reklámtortában. A digitális reklámok között a globális szereplőknél 25 százalékkal több pénzt költöttek el, mint egy éve. A nagy nemzetközi cégek aránya így már 51 százalékra nőtt a magyar online tartalomszolgáltatókkal szemben.