Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Viharos év volt a 2016-os a magyar médiában, és ez meglátszik a most közölt reklámköltési összesítésből is. Ebből épp a legnagyobb kormánypárti televízió maradt ki.
Több mint 12 százalékkal nőtt tavaly a reklámköltések értéke, ám a pozitív kép csalóka – derül ki az idei reklámtorta adataiból. Az összesítés nem teljes, a tévés költésekről szóló rész nem készült el az Evolution konferenciára, ahol hagyományosan bemutatják a Magyar Reklámszövetség és az EY felmérését. A 24.hu információi szerint ennek az az oka, hogy az Andy Vajnához került TV2 nem volt hajlandó közölni, mekkora reklámbevételt ért el. A TV2 Csoport Sajtóosztálya ezt cáfolta. Közleményükben azt írták:
"Ma több sajtóhírben megjelent, hogy a TV2 Csoport nem szolgáltatott adatokat a 2016-os reklámköltésekről. Ez nem felel meg a valóságnak, a TV2 Csoport a korábbi évek metodikáját követve a megadott határidőre közölte azokat az MEME által kijelölt EY-jal.Tehát, az hogy a szakmai szervezetek a mai napon nem kommunikálták a televíziós piac változását, nem róható fel a TV2-nek. A kérdésre az MRSZ és a MEME illetékesei tudják megadni a választ."
Amit tudni lehet: tavaly listaáron 160,6 milliárd forintot költöttek a hirdetők, ez azonban nem a magánpiac élénkülését jelzi, inkább a folyamatos kampányüzemmódot. Egy év alatt ugyanis több mint 80 százalékkal nőtt az állami reklámköltés mértéke – emelte ki Urbán Zsolt, a Reklámszövetség elnöke. A piacot ugyanakkor a kiemelt sportesemények, mint a foci-Eb és az olimpia is pozitív irányba befolyásolták.
Mindezek ellenére a reklámokra szánt összegek aránya a GDP-hez képest még mindig elmarad a válság előtti szinttől. Elég jelentősen: amíg 2008-ban ez az arány 0,9 százalék volt, 2015-ben a bruttó nemzeti összterméknek csak a 0,6 százalékát tette ki.
A visszafogott eredmény a szabályozásokkal is magyarázható. Tavaly a reklámadóval kapcsolatos bizonytalanságok is visszafoghatták a piacot, ráadásul folytatódott a szigorítás. Elfogadták – idén pedig szigorították – az úgynevezett bónusztörvényt, az ősz pedig a közterületi reklámozás szigorításával kapcsolatos, mindenféle egyeztetés nélkül beterjesztett javaslatokról szólt.
A viharos sebességgel egymást követő iparági változások sem tettek jót a piacnak. Több médium szűnt meg váratlanul (Metropol, Népszabadság, Class FM), a kormányhoz köthető több sajtótermék jelent meg, és nagy médiacégek cseréltek gazdát. Ez nem csak a médiafogyasztási szokásokat rendezte át, de a hirdetéseknél is megtorpanást okozott.
Egy dolog viszont nem változott: tovább nő (22 százalékkal 68 milliárd forintra) a digitális reklámtorta, azon belül is a nemzetközi szereplők kapnak egyre fontosabb szerepet. 2016-ban már majdnem 40 százalékát tette ki a teljes költésnek. Tavaly először a globális szereplők (Facebook, Google) többségbe kerültek a hazai tartalomszolgáltatókkal szemben: a reklámköltés aránya 51 százalékot tett ki náluk.
Erre a kormány is felfigyelt már: javaslatára tavaly nyár elején fogadták el a reklámtörvény módosítását, amelynek nem titkolt célja az volt, hogy adózásra kényszerítsék a globális szereplőket. (A javaslat ezért is Google-adó néven futott.) Ehhez képest a reklámadónál ebben az évben sem számolnak markánsan több bevétellel.
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke kiemelte: „A sajtó reklámbevételei és a lapeladásból származó bevételei is minimálisan növekedtek a 2016-os évben, a print vállalatok digitális bevételei pedig ugrásszerűen, a tavalyi évhez képest 23 százalékkal nőttek. A sajtópiac 32,352 milliárd forint reklámbevételt (+118 millió Ft) és 58,124 milliárd forint lapeladásból származó bevételt (+172 millió Ft) ért el 2016-ban.
