Autó László Ferenc 2020. február. 07. 06:41

Kipróbáltuk a világ első szériában digitális visszapillantós autóját, egy cuki villany-Hondát

László Ferenc
Szerzőnk László Ferenc

Valenciában megnéztük, hogy milyen a gyakorlatban a normál visszapillantóval már egyáltalán nem rendelkező Honda e.

Hamarosan megérkeznek hazánkba a nemrégiben leleplezett Honda e első példányai, mi pedig abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kellemes 20 fokos spanyol napsütésben már vezethettük a kis japán villanyautót.

Hétvégén érkezik a részletes beszámoló, addig is azonban most a Honda e visszapillantójával foglalkozunk egy kicsit behatóbban.

László Ferenc

Nem ez a világ első digitális külső visszapillantó "tükrös" autója, hiszen az Audi e-tron és a Lexus ES már korábban nyújtott hasonló megoldást. Ez viszont a világ első olyan sorozatgyártású autója, melyen a standard felszereltség részét képezi a kamerás rendszer.

Elölről.
László Ferenc
Hátulról.
László Ferenc

Az ajtón a hagyományos tükrök helyét oldalanként egy kis kompakt nyúlvány vette át, melynek szerves része a hátrafele pozicionált kamera. Utóbbi folyamatos élőképét a műszerfal öt kijelzője közül a két szélsőn lehet figyelemmel kísérni.

Elsőre furcsa a dolog, hiszen a berögződések miatt a szokásos helyükön, a karosszérián kívül keressük tekintetünkkel a tükröket, de aztán egész gyorsan hozzászokik az ember a digitális rendszerhez.

László Ferenc

A 6 colos képátlójú, automatikus fényerőállítású kijelzők kellően kontrasztos, napsütésben és sötétben is jól látható, jó minőségű képet biztosítanak. A normál mellett 50 százalékkal kisebb holttérrel kecsegtető nagylátószögű üzemmód is választható, ennek bekapcsolásához azonban meg kell állni a kocsival.

Tapasztalataink szerint az esetek többségében a normál látószög jobb szolgálatot tesz, főleg annak ismeretében, hogy a hagyományos holttérfigyelő rendszer sem hiányzik a fedélzetről.

László Ferenc
László Ferenc

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi van akkor, ha elszennyeződik a kamera? Nos, sáros vízzel nem próbálkoztunk, azt viszont megnéztük, hogy mi történik, ha a különleges vízlepergető réteget kapott kamerát alaposan nyakon öntjük vízzel. Nos, ez a jelek szerint egyáltalán nem jelent gondot:

Éjszaka nem állt módunkban vezetni a Honda e-t, de a relatíve sötét alagutakban használhatónak tűnt a rendszer, bár ilyenkor megnő a kijelzők úgynevezett képzaja. Vagyis szemcsésedni kezd a kép.

És miért jó ez az egész nekünk? Nos, a gyártó szerint a digitális tükör légellenállása 90 százalékkal kedvezőbb a normál tükörénél, az autó teljes egészét tekintve pedig néhány százalékos javulás tapasztalható. Emiatt picit csökken a fogyasztás, nem mellesleg pedig a szélzaj is jól hallhatóan megszelídül.

A villanymotoros autóban a legnagyobb csend uralkodott a próba során, a szélzaj teljesen minimális, a legnagyobb zaj a gumik felől érkezik.

László Ferenc

Komoly gyakorlati előny továbbá, hogy mivel nincsenek hatalmas külső tükrök, a látómezőnk sokkal nagyobb, előre oldalra sokkal több mindenre rálátásunk nyílik vezetés közben. A rendszer egész gyorsan megszokható, olyannyira, hogy utána normál autóba átülve néhány percig automatikusan a karosszérián belül keressük a visszapillantó képét.

Abban pedig egyelőre csak bízni tudunk, hogy a japán mérnökök a megbízhatóságra és strapabíróságra is odafigyeltek.

László Ferenc

A Honda képviselőitől megtudtuk, hogy a digitális visszapillantó az EU összes országában és Japánban is engedélyezett. Az USA-ban viszont nem, de ott nem is tervezik forgalmazni a kis villanyautót.

László Ferenc

Érdekesség, hogy a Honda e belső, középső normál visszapillantó tükre egy laza mozdulattal digitális módba kapcsolható. Ilyenkor a rejtett kijelző a tolatókamera élőképét mutatja, ami elsősorban akkor jöhet jól, ha hátrafelé magas utasok vagy nagyobb tárgyak zavarnak bele a szabad kilátásba.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.