Jeep márkanéven, új modellek kifejlesztésére nem kevesebb, mint 3 milliárd dollárt fordít a Chyrsler hátán lovagló Fiat cégcsoport. A nagyratörő program keretében a jelenleg sokféle változatban gyártott négy Jeep alapmodellt 2016-ra legalább hatra bővítik, s a Reuters hírügynökség fülese szerint három közülük Fiat platformon készül majd. Ezek egyike a gyorsan bővülő 500-as prémiummini-családot erősíti: az 500X jelű bébi Jeep – front- és négy-kerékmeghajtásos változatban – várhatóan 2014 második felében debütál, s ekkor leváltja a magyar Suzuki által szállított Sediciket is.
Eközben a tengerentúlon az Ohio állambeli Toledóban, a Jeep őshonos gyártóhelyén ugyancsak csinos summát, 1,7 milliárd dollárt költenek a gyártókapacitások bővítésére, hogy győzzék a világméretű kereslet-rohamokat. 2013-ban várhatóan megdöntik az 1999-évi 675 ezer darabos eladási rekordot, csupán a Wranglerből, a második világháborús Jeep mai utódjából megfeszített gyártással 200 ezer kelt el világszerte, de simán elment volna vagy 250 ezer is, annyira bomolnak érte, főként az orosz és a kínai Jeep-rajongók – nyilatkozta a márkafőnök, Mike Manley az Automotive News szaklapnak.
A Jeep márkanév globális kiterjesztésének multimilliárdos terve mögött valójában a Fiat mágusmenedzsere, Sergio Marchionne áll. Miután ellenőrzési jogokat szerzett a 2009-ben tönk szélére került Chrysler cégben, hozzálátott a két cégóriás modellválasztékának az összepasszintásához. Marchionne több legyet akar ütni egy csapásra: egyrészt a Jeep márkában látja azt a marketingerőt, amely segíthet az idén mintegy 700 millió eurós veszteségű Fiat bajain. Másfelől reméli, hogy a legendás jenki terepjáró nevének és technikájának átültetésével el tudja majd adni az európai piacokra beszorult Fiatot a világ más fertályain is, ugyanakkor eltolhatja az itáliai gyártó olcsó tömegmodell-kínálatát a nagyobb értékűek irányába – együtt a torinói céghez tartozó Alfa Romeo és Maserati márkák modellpalettájának kiszélesítésével.
Ma még kérdés, mi valósul meg a „Nagy Tervből”, de annyi bizonyos, a Jeep elnyűhetetlen. Erről magam is meggyőződhettem, amikor Kálik Csaba – a magyar Jeep-veteránok egyike – megmutatta féltett terepjáró kincsét. Mint mesélte, vagy húsz évvel ezelőtt egy tsz fészerében bukkant a leharcolt kocsira. És az még ugyan gurult is, de ahogy hozzálátott reparálásához, akkor derült ki igazán, mi mindent kibírt: a karosszéria kicsit hegesztésre szorult, a kerékagyban nem hogy olaj nem volt, de még a csapágygolyók is hiányoztak. Csaba modellje 1968-as évjáratú, civil változat, de szinte ugyanúgy néz ki, mint a negyvenes évekbeli háborús Willys. Igaz motorja már felülszelepelt, 2,2 literes motorja 75 lóerőt ad le, szemben az eredeti oldalszelepelt, közel 55 lovassal, de maga a jármű ugyanolyan spártai, mint a háborús széria.
A háromfokozatú, nem szinkronizált sebességváltóban az első hátul, a rükverc elől van. A műszerezettség minimális, az üléseket sem lehet tologatni, oda vannak csavarozva az alvázhoz. Ffűtés már van, ami nagy szó, de a ponyvatető és az -ajtó résein simán becsurog a víz. Viszont melegben a karosszéria teljesen lecsupaszítható, még a szélvédő is teljesen ráhajtható a motorháztetőre. Csaba ugyanakkor azt állítja, hogy viharvert jeepje meglepően könnyen kormányozható, még ma is bírja a terepet. Mint mondta, nem véletlen, hogy már hetven évvel ezelőtt is lelkesedtek érte a katonák. Az volt az amerikai hadsereg igáslova: hol ágyút, hol utánfutót kötöttek utána, géppuskát, rádiót szereltek fedélzetére. Ment árkon-bokron át, egyaránt jó volt harci feladatokra és sebesültek szállítására.
Egyes adatok szerint a második világháborús szériából közel 650 ezer darabot szállított főként a Willys-Overland és a Ford cég, s e járművekből az akkor szövetséges szovjetek is kaptak vagy 50 ezret. A háború után gyorsan megjelentek a polgári változatok is, és világszerte, vagy 20 országban, többek között a Renault, Daimler, Mitsubishi, Kia és a Mahindra licenc alapján gyártotta a mokány terepjáró klónjait. A nagy népszerűség ellenére különös, de a Jeep tulajdonosi köre az évtizedek során meglehetősen hányattatottan alakult. Az ötvenes években a kis amerikai Kaiser Motors megvette a Jeep nevet a Willys-től, 1970-ben az American Motors (AMC) felvásárolta a Kaiser-Jeepet, utána az AMC rövid ideig a Renault, majd 1987-ben Chrylser birtokába került, Jeepestül együtt. A történethez tartozik, hogy az AMC még 1984-ben Bejing Jeep néven közös gyártóművet alapított Kínában, s a nyolcvanas évek végén, a rövid ideig tartó DaimlerChryrsler házasság idején német cég is a Jeep-tulajdonosok sorát erősítette. 2009-ben tűnt fel a Fiat, amely a Detroitot is megrendítő pénzügyi válság után megmentette a Chryslert.
Idők során a Jeep választéka jócskán kiszélesedett, ma a két legnépszerűbb modell a Cherokee és az eredeti Jeep utód Wrangler, amely 200 lovas dízel, illetve a 3,6 literes, hathengeres V6-os motorjával, valamint fényűző kényelmi felszereléseivel legfeljebb csak kontúrjaiban emlékezetet az ősmodellre. A fanatikus Jeep-vásárlók ma már több tucatnyi változatból legoszerűen tudják összerakni álmaik négykerekűjét, így a 10 millió forint körüli alapár akár kétszeresére is felkúszhat. Mindenesetre a Fiat vezér Marchionne most tovább szövi a Jeep 73 éves legendáját, s közben persze annyi bőrt húz le róla, amennyit csak tud.