Miért káros a kihangosító?
A Föld lakosságának csupán 2,5 százaléka képes egyszerre mindkét tevékenység (vezetés, telefonálás) összetett...
A Föld lakosságának csupán 2,5 százaléka képes egyszerre mindkét tevékenység (vezetés, telefonálás) összetett kihívásainak megfelelni. Ezeknél az úgynevezett szuperérzékelőknél az agy bizonyos részei különösen fejlettek, ami lehetővé teszi, hogy két dolgot egyszerre végezzenek, anélkül hogy a két tevékenység bármelyike is hátrányban részesülne. Ezen a kihangosító használata sem változtat. Ez lett az eredménye annak az amerikai Utah egyetemen pszichológusok által vezetett tesztnek az eredménye, melyben 96 tesztszemély közlekedési képességeit vezetési szimulátorban tesztelték.
A teszt során a résztvevők felének a telefonbeszélgetés közben egy megadott autópálya lehajtót kellett megtalálnia és azon lehajtania, a másik fele a részvevőknek pedig telefonálás nélkül vezetett. Míg a nem telefonálók szinte mindegyike megtalálta időben a lehajtót, addig a vezetés közben telefonálók elhaladtak a cél mellett, noha kihangosítót használtak. Az utassal folytatott beszélgetés és a zenehallgatás ugyanakkor nem csökkentette a koncentrációt vezetés közben. Ezt más tesztek bizonyították.
A koncentráció problémája telefonálás közben a tudósok szerint feltételezhetően arra vezethető vissza, hogy a nem jelenlévőkkel történő kommunikáció során a vezető agyában egy másik szituáció játszódik le, ami nem egyezik az aktuális közlekedési helyzettel. Például: a felettessel folytatott telefonbeszélgetés során a munkahelyet látjuk magunk előtt, és nem azt a gyermeket, amelyik éppen akkor lép az úttestre. A kutatók ezért azt javasolják, hogy az autóban egyáltalán ne telefonáljunk.
Általános érvényű, hogy az ember teljesítőképessége szokványosan csökken, ha egy időben két dolgot csinál. Kivételt képeznek a szuperérzékelők. Ezek az emberek akkor is jobb teljesítményt mutatnak fel, ha csak egy dolgot csinálnak. A köztük és a maradék lakosság közötti különbségekért a kutatók véleménye szerint az emberi agyban bizonyos fogékony területek genetikai alapon nyugvó különböző kifejlődésére vezethető vissza.