Mit akarnak a Toyota mérnökei a molylepkéktől?
Tavaly év végén az észak-karolinai rendőrség az autópályán megengedettnél nagyobb sebességgel száguldó gépkocsiról szemből készített fotó segítségével azonosította egy kettős gyilkosság menekülő elkövetőjét. A fotón látható rendszám alapján egy lehajtónál el is fogták az illetőt. Az azonosításhoz az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) az ott már kísérletképpen rendszerbe állított új arcfelismerő berendezését használták.
A készülék által felvett arc vonásait rádióvonalon összevetették a bűnügyi nyilvántartásban szereplő fotókkal, és az eljárásból kiderült, hogy a vezető nagyon hasonlít egy priuszos férfihoz. Később be is bizonyosodott, hogy ő volt a feltételezett bűnelkövető. A módszer gyorsabb, mint az ujjlenyomaton alapuló, géntechnikai vagy íriszes azonosítás. Alkalmazhatják úgy is, hogy a járműveket forgalmi okra hivatkozva leállítják, és a jogosítványában szereplő fotókat "mutatják meg" a rendőrautóban lévő azonosító készüléknek. Az FBI a rendszer széles körű elterjesztését javasolja annak ellenére, hogy az egyéni jogokat védő civil szervezetek képviselője, Chris Calabrese máris tiltakozott az "ártatlan autósok zaklatása ellen".
Az arc alapján való azonosítás iránt egyre nő az érdeklődés, hiszen sikeres eszköz lehet a tettük elkövetésére még csak készülő terroristák időben történő lefüleléséhez is. A minél pontosabb és egyszerűbb arcfelismerők megalkotásán világszerte dolgoznak a kutatók. Az ausztráliai Monash Egyetem látáskutatója, Adrian Dryer például a méheket próbálja megtanítani arcfelismerésre: azok ugyanis mézkeresés közben látószervükkel is megtalálják a nektárt rejtő virágokat. Ha eredményes lesz a kutatás, a méhek tudását arcfelismerő-készülék tervezéséhez hasznosíthatják.
A svéd Lundi Egyetemen kutató Eric Warrant javaslatára a Toyota mérnökei a látószervének igen sok apró érzékelőjével éjjel is eligazodni képes molylepke szemét tanulmányozva egy sötétben is használható készüléken dolgoznak. A berendezés kiszűrné az ellenirányú forgalom felől érkező, a vezetőt elvakító fényszórók hatását. A munkáról hírt adó angol New Scientist hetilap szerint a molylepkéket nem vakítja el a szemükbe világító fény, azzal szembe repülve is megtalálják az élelmüket. Ha sikerül megszerkeszteni a berendezést, annak részét képezi majd az a látómezőbe emelhető képernyő (Head-up Display, HuD), amelyen éjjel is tisztán, vakítás nélkül lesz látható a vezető előtti úttest.
Az amerikai Technology Review folyóirat a michigani Dearbornban működő Blue Optics vállalat újdonságát, a HuD-ot is kiváltó visszapillantó tükröt ismerteti. Alkalmazása különösen a nagy és hosszú kamionszerelvények esetén hasznos, mert előzésnél a jármű előtti és mögötti utat figyelő kamerák nem csak a "látottakat" vetítik a visszapillantó tükörbe, hanem a rendszer azt is elemzi, hogy nem veszélyes-e a tervezett előzés. Mi több, a visszapillantóhoz egy arcfelismerő is csatlakozik, amely csak akkor engedi kinyitni a várakozó jármű ajtaját, ha a tulajdonos belenéz a visszapillantóba, és azon keresztül a készülék azonosítja.
Illetéktelenek leselkedését gátolja meg az az új arcfelismerő, amelyet laptopok képernyőjébe építenek bele. Ha a tulajdonos nyilvános helyen - például váróteremben, irodában, bankban - használja a készüléket, és valaki a válla felett beleles, a laptop azonnal menti az adatokat, és zárolja a gépet. A baltimore-i Oculis Lab által kifejlesztett és a BaltTech vállalat által már árusított újdonság "biztonsági zárként" is használható: a fedél felnyitása után a laptop csak akkor kezd működni, ha a tulajdonos arcát "látja". Az üzemmód nem csak a rossz szándékú leselkedőket, de például a gyerekeket is meggátolja a hordozható számítógéphez való hozzáférésben.