A magas benzinárak mellett egyre gyakoribb téma az autógáz itthon is. Szakmai fórumokon egyre gyakrabban kerülnek fel azon járművek listái, melyek motorja egyáltalán nem vagy csak feltételesen alkalmasak az alternatív üzemanyag használatára. Csak felesleges pánik az egész vagy valóban jóindulatú tanácsokról van szó?

A listák alapjául a rendszerek gyártói és a gázüzemű autótulajdonosok tapasztalatai szolgálnak. Az autótulajdonosok és a szakszervizek gyakran számolnak be a használat során fellépő szeleptok problémáról. A listák általában a gyártóknál, az átszerelő szervizekben megtalálhatók. Fontos segítséget és információt adhatnak nekünk arról, hogy saját autónk egyáltalán alkalmas-e a beavatkozásra vagy éppen az ellenkezője érvényes rá. Azonban bármennyire is széleskörűek ezek a listák, nincs ok aggodalomra – nem az összes felsorolt járműnél áll fenn a kapitális motor meghibásodás.

Az autógáz elvileg nemcsak tiszta, hanem olcsó is. De mennyire alkalmasak a hagyományos motorok a gázüzemre? Hiszen még a legnagyobb megtakarítási előny is fuccsba megy, ha a motor tönkremegy. Nemrég egy taxis panaszkodott, hogy Toyota Avensis Verso típusú autóját siratja. Kiváló taxiautó volt, de magas fogyasztása miatt átállíttatta gázüzeműre. Hatvanezer kilométert futott, majd a motornak annyi lett. Félmilliós javítás után kénytelen volt megszabadulni tőle.

1. Mi is az autógáz?

Az autógáz, illetve folyékony gáz néven ismert fosszilis tüzelőanyag, ami propán és bután gázból tevődik össze. Az LPG (Liquefied Petroleum Gas) tiszta, sokoldalú és biztonságos üzemanyag. A benzinnel ellentétben nem tartalmaz olyan káros összetevőket, mint a benzol. Szénhidrogének keveréke, mely normál hőmérsékleten folyékony. Ezt a halmazállapotát 8,5 bar nyomásig őrzi meg. Az LPG-üzemmód jelentős üzemanyagköltség-megtakarítást tesz lehetővé még úgy is, hogy – az eltérő fűtőérték következtében – a fogyasztás valamivel nagyobb. A rendszer működése olyan üzemanyagokkal kompatibilis, melyek összetétele megfelel a 70/220 CEE normának. A propán-gáz tartalom a térfogat 30- 85 százaléka között lehet. Magyarországon a jelenlegi hatósági rendelkezések alapján csak mélygarázsokba és a talajszintnél mélyebben elhelyezkedő parkolóházakba tilos gázüzemű járművel behajtani. Magánterületeken, családi házak garázsában, ha a padlószinten szellőző nyílásokat alakítunk ki, nyugodtan leállíthatjuk gépkocsinkat.

 

Az autógáz üzemanyag szinte teljesen kén- és korommentes, szén-dioxid-kibocsátása az elégéskor közel 15 százalékkal kevesebb, mint a benzin esetében. Az oktánszám a butánhányadtól függően 90 és 115 ROZ között van. Egy liter 150-160 forintba kerül, de a benzinnel szembeni alacsony sűrűsége miatt akár 10-20 százalékkal több lehet a fogyasztás. Magyarországon a gázforgalmazók által árusított LPG oktánszáma 95-100 körül alakul. Az LPG tüzelőanyagok nagyon jó kopogásállóak a magas oktánszámból kifolyólag (propán: 111, bután 102). A modern autók előgyújtás szabályzása egy speciálisan a motor paramétereire hangolt gyújtástérkép és a kopogásérzékelő jelei alapján történik. Így gázüzemben nagyobb előgyújtás engedhető meg. A kedvező nyomás és gyulladási viszonyok következtében lágyabb, elnyújtottabb égés zajlik le a hengerekben.

2. Mire kell ügyelni, ha gázüzemű autót vásárolunk?

A gázra való átszerelés tényét, vagyis, hogy az autó kettős üzemmódú, be kell jegyeztetni a forgalmiba. Ha nem található a bejegyzés az autópapírokon, vagy ne vásároljuk meg az autót, vagy járjunk utána, hogy az átszerelés bejegyeztethető-e utólag. Az eladótól kérjük az ezzel kapcsolatos költségek levonását az eladási árból. Az autó átvizsgálásakor alaposan nézzük át a motort, a szelephézagoknak és a kompressziónak stimmelnie kell. Az átalakításról hivatalos okirat is készül, egy tanúsítvány mely garantálja, hogy gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör, szivárgásmentes. Azonban ha a gépkocsit - jogszabályellenesen - háztartási PB gázzal töltik fel (akár palackról, akár telepített tartályról), akkor még szivárgásmentes gépkocsik is lehetnek gázszagúak. Ennek oka, hogy a háztartási PB gázokba sokkal nagyobb mennyiségű illatosító anyagot (etilén-merkaptán) töltenek. A tanúsítványon feltüntetik a beszerelt alkatrészek típusát és engedélyszámát, valamint az átalító műhely engedélyszámait is. A gáztartály eredeti nyomáspróba papírját minden műszaki vizsgán be kell mutatni, akárcsak a gázbiztonsági szemlét és a szivárgásmentességet igazoló kártyát. Ha a forgalmi engedélybe nem 300-0000 formátumú engedélyszámot jegyzeztek be, akkor minden esetben egyedi átalakítási engedély és műszaki dokumentáció szükséges. Ha ez nincs meg, akkor kis utánajárással a megyei közlekedési felügyeleteken 5-6000 forintért beszerezhető. A fenti dokumentumok hiányában célszerű felkeresni egy hivatalos gázautó szakszervizt, ahol tájékozódhatunk milyen papírok pótlása szükséges a további problémamentes és jogszerű gépkocsi használathoz. Itt megállapítják, hogy a gépkocsi az érvényben lévő műszaki és jogi előírásoknak megfelelően lett-e átalakítva. Minden esetben célszerű ellenőrizni (még hiánytalan dokumentumok esetében is), hogy a gázrendszer elemei megfelelően rögzítettek-e, a szabályozott keverékképzésű katalizátoros gépkocsiknál lett-e beszerelve lambda-szabályozó rendszer és megfelelően működik-e. Ellenőrizni kell a károsanyag-kibocsátás határértéken belüli szintjét, mely nagymértékben tükrözi az üzemanyag fogyasztást is. A sikeres adásvétel után érdemes egy szivárgás ellenőrzés elvégzése, és a teljes rendszer átvizsgálása, a biztonságos üzemeltetés érdekében.

3. Miért nő meg az olajcsere ciklusideje?

Mivel a kereskedelmi forgalomban ma már csak ólommentes benzin vásárolható így a mai korszerű konstrukciójú, katalizátoros motorok kialakítása, a szelepülékek és a szeleptányérok illetve szelepvezetők anyagának helyes megválasztása lehetővé teszi az ólom elhagyását. Régebben a benzinhez adalékolt ólom a kenőolajjal közvetlenül nem érintkező alkatrészek másodlagos kenését biztosította. Az autógáz eleve gáz halmazállapotú, szemben benzinnel mely a legjobban elporlasztott változatában is apró cseppek formájában kicsapódik a hengerfal oldalára-, nem oldja fel az olajfilmet, és így nem hígítja fel a motorolajt. Így nő a motor olajcsere periódusa és a motorkopások is jelentősen lecsökkennek, főleg a legkritikusabb, hideg motorhőmérsékleten.

A gáz halmazállapotú hajtóanyagok tökéletesen elkeverhetők a motorba jutó levegővel. A legjelentősebb előnyük abban van, hogy egyszerű szénhidrogén vegyületeket tartalmaznak, nem úgy mint a hagyományos üzemanyagok. A gáz üzemanyag kevesebb szilárd részecskét és szennyező anyagot tartalmaz mit a hagyományos üzemanyagok.

A tüzelőanyagok különböző molekulaszerkezetű szénhidrogén-vegyületek keverékéből állnak. Motorbeli égésük jellegzetességeit alapvetően meghatározza a molekulák szerkezete és mérete, valamint a hidrogén és a szénatomok egymáshoz viszonyított, számszerű aránya.


4. Mennyibe kerül az átszereltetés?

Járműmodelltől, a motor méretétől, a befecskendezés fajtájától és a rendszer gyártójától függően 110-300 ezer forintba kerül. Gyárilag beépített Skodáknál a felár 300 ezer forint. Legolcsóbban a karburátoros kocsikat lehet gázkompatibilissá varázsolni, ennek költsége rendszerint 110-130 ezer forint között van. A befecskendezős modelleké drágább: ha központi injektor táplálja a motort 150-200 ezer forint az átalakítás díja, a hengerenkénti befecskendezésűeknél pedig 200 ezernél kezdődik. Ennél csak a műanyag szívócsöves járművek átalakítása drágább. Hogy a csőben lévő gáz-levegő keverék ne lobbanjon be és ne tegye tönkre a motort, gázbefecskendező rendszerrel látják el az autót. A 6-8 hengeres blokkoknál ez jelentősen megnöveli az árat. A gázautók hátrány, hogy jelentősen lecsökkent a poggyásztér a palack miatt. A beszerelt gázpalackokat térfogatuk nyolcvan százalékáig lehet tölteni, a maradék a tágulási tér. A Skodánál a problémát a pótkerék helyére építhető tartállyal orvosolták, ebben az esetben a pótkerék foglalja el a csomagok helyét.



5. Mire ügyeljünk a szerelőműhely kiválasztásakor?

Mivel a bejáratási időszakban gyakran előfordulhat, hogy a motor nem jár egyenletesen, érdemes lakóhelyünkhöz közeli műhelyt választani. Ezzel sok idegeskedést és költséget megtakaríthatunk. Fontos, hogy a szerelőműhely személyzete rendelkezzen igazolt autógáz-átszerelési képesítéssel. Az átalakítás lépéseiről itt olvashatnak.


6. Milyen problémák léphetnek fel a gázhasználatnál?

Néhány autós arról panaszkodott közvetlenül az átszerelés után, hogy néha kihagyott a motor, az átállási idő benzinről gázra hosszú volt, vagy indítási nehézségek léptek fel. Az újabb autóknál előfordulhat, hogy a motorvezérlő előszeretettel kapcsol át szükségprogramra. A problémák általában könnyen kezelhetők, csupán a gázrendszert kell elektronikusan utóállítani. Az üzemanyag adalékok hiánya miatt a szelepek erős igénybevételnek vannak kitéve. A nem alkalmas motoroknál ez károsodást okozhat. Esetenként előfordulhat, hogy a benzinpumpa is felmondja a szolgálatot.

7. Megelőzhető a motor károsodása?

Igen, ha ellenőrizzük, hogy a megvásárolni kívánt autó valóban alkalmas a gázüzemre, ha eleve gázüzemű újautót vásárolunk, illetve a szelepgyűrűket átalakíttatjuk. A benzinhez viszonyítva az LPG égési hőmérséklete 100-150 fokkal magasabb, ami nem tekinthető károsnak egy megfelelően szervizelt gépjárműnél. Csupán a szelephézagok rendszeres ellenőrzéséről kell gondoskodni.

8. Vannak észlelhető előjelei a károsodásnak?

15 ezer kilométer után érdemes az autót a szervizben átvizsgáltatni, hogy a hengerfejben a szelepek hogyan dolgoznak. Egy jó szakember már abból észreveszi a fenyegető veszélyt, ha a szelephézag csökken. Ebben az esetben érdemes a túl puha szelepgyűrűket keményebbre cserélni.

9. Milyen autókat nem ajánlott átalakítani?

Mielőtt egy autót azzal a szándékkal vásárolunk meg, hogy később autógázra álljunk át, tájékozódjunk. Ha az autó az alább található listán megtalálható, ajánlott az óvatosság. Nem feltétlenül következik be ezeknél a modelleknél a motorkárosodás, azonban az autógáz-átszerelő műhelyek tapasztalatai alapján ezeknél a modelleknél később problémák léptek fel.

A tiltólistát az Autómenedzser.hu autós portálon olvashatják.